Egy zacskó mag árából akár tucatnyi egészséges növényt nyerhetünk! Mutatjuk, hogyan

Menyhárt Otília négygyermekes édesanya, rákkutató és imádja a virágokat. Amolyan igazi virágvarázsló.  Édenkertjében megszállottan vet, ültet, ápol és gondoz, és nem csak alkalmanként, hanem egész évben. Másokat is arra buzdít, szórjanak el legalább egy marék virágmagot.

A ma már rákkutatóként dolgozó Otília zoológusként kezdte, évekig élt külföldön, majd honvágytól vezérelve hazatért, és ahogyan mondani szokták, a munka mellett visszatért a gyökerekhez, a kerthez. Már gyerekként átélhette a virágok bűvöletét, hiszen kertész családban nőtt fel, most pedig újra, még nagyobb vággyal és lendülettel rendezgeti kertjét. Virágoskertje maga az édenkert.

Csokrai szépségét nehéz lenne szavakkal kifejezni, inkább mutatunk néhányat.

Aki követi Otília oldalát, a Virágvarázslót, és nézi videóit, óhatatlanul is rabja lesz a magvetés művészetének, na és persze az ezerszínű virágok gyönyörűségének. Nem csak személyes varázsa, de szakmai tudása is lehengerli a virágok szerelmeseit. Néhány tanáccsal most a Sokszínű Vidék olvasóinak is segít.

Bár még csak februárt írunk, de sokan már a kertjük felé kacsintgatnak, és burjánzó virágzó kertről álmodoznak. Mi szükséges ahhoz, milyen lehetőségek vannak arra, hogy  ilyenkor a tervezésen túl elkezdjünk kertészkedni?

Természetesen, a winter sowing, vagyis téli vetés bármikor elkezdhető a decembertől-márciusig terjedő időszakban. Több szakaszban is végezhetjük: december-februárban vessünk valódi hidegtűrőket, mint például a szalmarózsa, tátika, kúpvirág, majd február-márciusban meleget jobban igénylő növényeket, mint például a pillangóvirág, büdöske, kakastaréj.

A téli vetés egy roppant olcsó, gazdaságos módszer, nem nagy beruházás, csupán átlátszó palackokra vagy műanyag dobozokra, virágföldre, átlátszó celluxra és természetesen virágmagokra van szükség.

Hogyan kezdjük el?

A téli vetéshez szükségünk lesz 2 vagy 5 literes űrtartamú desztillált vizes, üdítős vagy átlátszó mosószeres palackokra. Először is, a palackok alját fúrjuk ki, majd  vágjuk félbe, de ne teljesen, hanem egy pici részt hagyjunk meg, melynél fogva a palack alsó és felső része találkozik. Az alsó részbe legalább 6-8 cm vastagon tegyünk előre megnedvesített virágföldet. Erre szórjuk rá a magokat, majd fedjük le őket vékonyan, a megfelelő mélységben egy pici földdel vagy vermikulittal. Helyezzük vissza a palack felső részét, melyet széles, átlátszó celluxszal rögzítsünk, mintha a palack soha nem lett volna félbevágva. A kupakot tekerjük le, a levegőzés miatt.

Palack hiányában átlátszó tetejű savanyúságos vödörrel, ételes dobozzal is kísérletezhetünk, igazából bármivel, aminek átlátszó teteje, oldala beengedi a fényt.

A következő lépés a palackok kihelyezése. Tegyük a kert egy napos, de lehetőleg széltől védett pontjára, ahol a hó és egyéb téli csapadék szabadon bejutva nedvesen tartja a földet. Amennyiben hosszasabb aszályos időszak alatt a palack földje kiszáradna,  porlasztóval heti egyszer-kétszer finoman nedvesítsük be a palackban található földet, anélkül, hogy a magokat a vízsugárral oldalra mosatnánk.

A palackokat április végén, május elején érdemes felnyitni, és kiültetni a kész, erős kis palántákat, melyeket még csak ki sem kell szoktatnunk!

Milyen buktatói lehetnek a téli vetésnek?

A leggyakrabban elkövetett hiba, hogy túl sok magot vetünk a palackba. Ezt azonban orvosolni lehet, mert a kis palántákat szét tudjuk ültetni, és hamar összekapják magukat. Általános tapasztalat, hogy a kisebb méretű palánták hamarabb nekilódulnak, kevésbé viseli meg őket az átültetéssel járó stressz.

Ne tegyünk túl vastag takarást a magokra. A legapróbb magvakat, például a tátika, dohányvirág, gyűszűvirág, liziantusz magját nem is kell fedni, mert fényre csíráznak.

Milyen kedvelt virágok magját vethetjük már most, hogy az idén már gyönyörködhessünk bennük?

Amit már én is kipróbáltam és biztonsággal tudom ajánlani az többek között a búzavirág, szalmarózsa, cickafark, morzsika, csillagos ördögszem, tátika, Ammi vagy fogpiszkálófű, gyűszűvirág, ernyős verbéna, harangláb, veronikák, izlandi mák, kasvirág, körömvirág, bojtocska, kúpvirág, mályva és sóvirág. A felsoroltakon kívül vannak még bőven olyan virágok, amiknek a magját nyugodtan elvethetjük februárban-márciusban. Ilyenek a kakastaréj, pillangóvirág, zinnia, büdöske vagy a borágó is. Február végén, márciusban kipróbálhatjuk a paradicsom és a bazsalikom vetését is ezzel a módszerrel.

Vannak, akiknek azonnal sikerül palántanevelés, és sajnos sokaknak nem. Mire figyeljünk, milyen hibákat kell elkerülnünk, hogy egészséges növényeket neveljünk?

Mindent a megfelelő időben vessünk és lehetőleg a palánta kicsi korában ültessünk ki, mert gyorsabban megerősödik. A tátikákat érdemes februárban elkezdeni, mert fejlődésük lassú, de a zinniákat csak március közepén-végén vessük, mert pillanatok alatt meglódulnak. Sokan hibáznak abban is, hogy túl mélyre ültetik a magot. Az általános szabály, hogy minél kisebb a mag, annál kisebb mélységbe ültetjük.

Figyeljünk a jó minőségű palántaföldre, mert nagy különbség van föld és föld között. Ne sajnáljuk a pénzt a minőségre. A leggyakoribb hiba pedig, hogy elegendő fény hiányában a palánták felnyurgulnak, száruk gyenge marad. Sokszor egyszerűbb újrakezdeni a vetést, mint megmenteni egy felnyurgult palántát, bár ez sem reménytelen sok-sok fény és egy ventilátor segítségével. A fény hatására a kis növény szépen elkezdi növelni a lombozatát, a nagyon finomra állított ventilátor pedig imitálja a szellőt, és erősebb szárakat eredményez. Ez elsősorban felnyurgult paradicsom esetében válhat be. Éppen ezért jó alternatíva lehet felnyurgulás ellen a téli vetés módszer, mert természetes fényben ez a veszély egyáltalán nem áll fenn. A témáról  bővebben írok az oldalamon. Remélem, sokaknak nyújt segítséget.

Otília videóiban számtalan tanácsot láthatunk magvetéssel és palántaneveléssel kapcsolatban. Az alábbi felvételen éppen a papírtörlőn való csíráztatásról van szó.

Évelőt vagy egynyárit?

Mindkettőt. Persze az egyik legköltséghatékonyabb mód a kert évelőkkel történő betelepítése. Méginkább, ha magról neveljük őket. Egy zacskó mag árából akár tucatnyi egészséges növényt nyerhetünk. És az a jó hírem, hogy vannak évelők, amik virágoznak már a vetés évében: cickafark, izsópfű, piros sarkantyúvirág, sédkender, díszgyertya, napfényvirág, évelő len, évelő margaréta, csillagfürt, erdei mályva, veronikák. Évelő ágyásunk ezekkel a virágokkal már az első évben színes lehet, a lassabban fejlődő növények közötti teret pedig ideiglenesen egynyáriakkal is kitölthetjük, mint például a rézvirág.

Feltétlenül próbáljátok ki a palánták nevelését és a téli vetés módszerét. Jó kertészkedést kívánunk.

Kapcsolódó
Színpompás virágoskertet varázsolt a panelház tövébe
Panelház előtti kis kertben kertészkedik a kreatív hölgy.