Egy műfüvet népszerűsítő reklámanyag került Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítészének kezébe, melynek pontjait egyesével megcáfolta. Az előnyöket taglaló írás szerint a műfű fenntartható, nem bocsát ki szén-dioxidot, antibakteriális, víztakarékos megoldás, hosszú élettartamú, ideális a gyerekek és a háziállatok számára. A szakember szerint ez mind marketingbullshit, azaz hazugság, ferdítés, mely azonban vírusként terjed.
A főtájépítész írása szerint a műfű egy kőolajipari végtermék, tehát nem igaz, hogy nem bocsát ki szén-dioxidot, mivel az olaj kitermelése, finomítása, leválasztása, a műanyagipar, az a zöld festékpigment előállítás, a gyártás, a szállítás, az alapozás, a kiépítés mind-mind szén-dioxid-kibocsátással jár. Ráadásul rengeteg mikroműanyag keletkezik és kerül be a szervezetünkbe így.
Cáfolja, hogy a műfű antibakteriális, mivel a műanyagon is megtelepednek a gombák. Illetve minden élőlényben vannak baktériumok, gombák, enélkül el is pusztulnánk. Ha például kutyapiszok vagy madárürülék kerül rá, akkor aztán lehet tisztítani egyesével a műfűszálakat, míg igazi fű esetében megoldja a természet, ráadásul tápanyag lesz belőle.
A hosszú élettartam elsőre jól hangzik, végiggondolva ez azt jelenti, hogy évszázadokig nem bomlik le, a kertben pedig ehhez képest csekély időt tölt.
A műfű „sokoladalúsága” összehasonlíthatatlan a természetével: talajtakarók, cserjék, virágok, sövények, fák adnak életteli változatosságot a kertünknek és a körülöttünk élő állatoknak.
Az ideálistól elég messze van a gyerekek és a háziállatok számára, ha a nyári 50 fokra felforrósodott műfű megégeti a lábakat.
NEM a műfűre. Tiltsák be! Mondjon le! IGEN az életre és a biológiai sokféleségre. Én meg megyek, és csendben megápolom az agyérgörcsömet.
– írja Bardóczi Sándor.
