Fotó: pixabay/susanne-adele
Kertünk-Portánk

Egy tájépítész tanácsai: így lehet csodás vadvirágos sziget a kertünkben

Tanuljuk meg a természetes szépet értékelni. Megmutatjuk, milyen szempontokra figyeljünk, ha vadvirágokat szeretnénk látni a kertünkben.

Április 29-én rendezték meg  a 10. “Év tájépítésze” ünnepélyes eredményhirdetését, melynek idei díjazottja Bardóczi Sándor főtájépítész, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának tájépítészeti osztályvezetője lett.

Kapcsolódó
Tervezzünk holdkertet és éjszaka is csodálhatjuk virágainkat
Egy ilyen kertnek teljesen más varázsa van.

Az “Év Tájépítésze”díj az aktív szakmagyakorlók egy rövidebb szakmai periódusának kiemelkedő – maximum 5 évre kiterjedő – teljesítményét és a szakmai innováció elismerését célozza. A díjban részesülhet évente egy alkotó (esetleg alkotópáros, vagy alkotó csapat) egy előre felkért szakmai zsűri döntése alapján.

Bardóczi Sándor elhivatottsága, szakmai múltja méltán alátámasztja az erkölcsi elismerést. Nem csupán a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés szószólója, hanem lelkes megvalósítója is.

Méhlegelő kapcsán is írt gondolatait annak fontosságára való tekintettel  szó szerint idézzük. Reméljük, hogy sokan kedvet kapnak, és saját kertjükben is belevágnak az ökotudatos  kertművelésbe.

A legfontosabb, hogy számolj le azzal a kényszerképzettel, hogy a virágdísz minden

Tanuld meg a természetes szépet értékelni. Ahol a mezőgazdász vagy a növénynemesítő gyomokat lát, ott az ökológus természetes növénytakarót. A kerted nem csak a szépsége miatt lehet fontos, hanem a városökológiai jelentősége miatt is. A műfűnek viszont sem városökológiai, sem biológiai jelentősége nincs.

Az ökológiailag is hasznos méhlegelő elsősorban élőhely, a magasabbra hagyott gyepszint szaporodó és táplálkozó helye.

Menedéke a vegyszerekkel máshonnan kipusztított beporzóknak (nem csak méhek, de más hasznos rovarok, például lepkék, egyes légyfajok is beporzók) és bázisa a megőrzendő hazai génkészletnek. S nem utolsósorban a magasabb gyep több vizet képes raktározni, párologtatni, javítja a mikroklímát, védi a talajt a kiszáradástól, pozitív hatása van a talajéletre.

 A vadvirágaidnak a tájolás is fontos

Válaszd ki a kerted olyan napos, de félreeső részét, amit nem használsz intenzíven, azaz nincs rajta állandó gyerekjáték, jövés-menés, sportolás, nem ott mozognak a háziállataid, de alapvetően gyepes terület vagy kialakítás után annak szánod. Ez lehet kiskert esetén a gyepes részek szegélye, széle is karéjban, 1-2 méter szélességben.

Fotó: pixaby/ jillwellington

Az ökotudatos kertész lusta

A legjobb, ha a kiválasztott részen annyit teszel, hogy nem teszel semmit, hanem alapvetően békén hagyod. Tavasszal, az áprilistól júniusig tartó fő virágzási szezonban megfigyelheted, hogy mi bújik ki a gyep közül. A virágos növények a napon fejlődnek jól, árnyékban, félárnyékban nem lesz sikered, de a napon érzékelni fogsz az első évben legalább százszorszépeket, pitypangokat, esetleg pásztortáskákat, ledneket, boglárkákat, pipacsot virágozni.

Ha szerencséd van és a madarak más magokat is elszórtak, amelyek eddig a gyakori fűnyírás vagy a vegyszeres gyomirtás miatt nem tudtak szárba szökkenni, akkor akár különlegesebb vadvirágokat is. Az első év az őrült versengésé, lehet kaotikus is, ekkor bukkan fel az elnyomott rabszolgasorsból az a faj alapkészlet, amit eddig a gyakori kaszálás nem hagyott érvényesülni. Figyeld meg, határozd meg, szelektáld aszerint, hogy mennyire tájazonos vagy tájidegen, ami előbukkan.

Az első évtől ne várj sokat

Nem feltétlenül lesz képeslapokba, instaposztokba illő virágdísz, bár érni fognak pozitív meglepetések. Közel kell menned, hogy elhidd és a fűfélék között észrevedd a virágzó kétszikűeket. A méhlegelő nem egy instant Monet festmény. A beporzók azért tudják majd mi a dolguk és rálelnek az új menedékre. Ha a kertedet ezzel párhuzamosan madárbaráttá teszed, azaz gondoskodsz etetőről, madáritatóról, madárodúról, akkor a kertben élő madarak hoznak majd új magokat is innen-onnan, s az anyagcseréjükkel növelik a biodiverzitást. Neked annyi a dolgod, hogy ne kaszálj gyakran, s a természet megmutatja önmagát.

Kapcsolódó
Vadvirágos réteket álmodnak a betondzsungelekbe Újpesten
A nyugat-európai nagyvárosok útjára lépett Újpest Önkormányzata.

A méhlegelőt is kell kaszálni, de nem mindegy mikor teszed

Az időzítés nagyon fontos, s erősen függ az azévi időjárástól. A neked kedves virágokat érdemes megjelölnöd kis táblákkal, botokkal, dokumentálnod fotóval és megvárni az elvirágzásukat, magérlelésüket. Ha kicsi a terület, a magérést követően (július-augusztus) kézzel is begyűjtheted, s tovább száríthatod a magokat, majd kaszálás után el lehet őket szórni a méhlegelő területén. A vadvirágmagok kicsik, ezért gyakran kaszálék formájában lehet csak őket begyűjteni. Segít ha nedvesített érett szerves trágyából, humuszból és a magokból, kaszálékokból gyúrt labdacsokat vágsz a földhöz az augusztusi, szeptemberi vetési időszakban: ezt a szőnyegbombázást a gyerekek is élvezni fogják. A második évben így már intenzívebb lesz a virágos növények aránya. Akik szeretnének másodvirágzást is, azok kaszáljanak egyet május végén is. A júniusi másodvirágzás már nem lesz olyan intenzív a meleg és a kevesebb csapadék miatt, de segít a beporzóknak táplálékhoz jutni az ínségesebb időkben is és a szomszéd is kevésbé lesz ideges a “gaz” miatt.

Évi kettő, maximum három kaszálással lehet stabil méhlegelővé varázsolni a kertet vagy a kert erre kijelölt részét 5-6 év alatt.

Ha másodvirágzásra gyúrsz, akkor az első kaszálás május vége, a második augusztus vége, a harmadik pedig november legyen. A kaszálékot érdemes kiszárítani, kicsépelni, rostálni, a területen felülvetni. Ha inkább az élőhely szerepet tartod fontosabbnak, s a gyorsabb ökológiai átalakulás a célod, akkor az első kaszálás augusztusban, a második pedig novemberben esedékes. Érdemes nem egyszerre elvégezni a kaszálást a teljes területen, hanem egy-két hetet eltolva, sávosan: időt hagyva az apró élőlényeknek átvándorolni más menedékbe.

Fotó: pixabay/pasja1000

Magyar földbe magyar dudvát

Ha vadvirágot vetsz ökotudatosan, használj mindig honos magkeveréket. Ezt boltokban Magyarországon egyáltalán nem találsz, nincs rá felkészülve az ország, Németországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában sokkal esélyesebben tudsz tájazonos magkeverékekhez hozzájutni. A hazai természetvédelemnek, flórának veszélyt jelentenek a máshonnan behurcolt kultúrfajok, amelyek a kertekből kivadulva valós természetvédelmi értékeket tehetnek tönkre az agresszív terjedéssel. Így jelent meg és terjed megállíthatatlanul például hazánkban a kanadai aranyvessző, amit anno dísznövényként hoztak be. A méhészek körében divatos facélia (mézontó fű) például egy észak-amerikai “migráns”, az akáchoz hasonlóan. Az előbbi szerencsére nem invazív, de nem is honos növény.

A helyi klímának, helyi növényzetnek megfelelő méhlegelő ugyanakkor a hazai génkészletet erősíti, a honos növények sokkal ellenállóbbak az itteni klímabehatásoknak, mint a más klímáról behurcolt társaik vagy a nemesített fajták.

Ha mégis türelmetlen vagy, és gyorsabban szeretnél vadvirágos rétet, akkor a hazai arborétumokban (pl: Soroksári Botanikus Kert), néhány kisebb, erre szakosodott évelő és egynyári kertészetben, nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, vagy a nemzeti géncentrumban (Tápiószele) próbálkozhatsz magok beszerzésével (nagyon nehéz lesz!), vagy egy hazai (nem védett) kaszálóréten gyűjthetsz augusztusban, szeptemberben magokat.

Légy türelmes

Egy monokultúrás gyepből vadvirágos rétet varázsolni hosszú évekbe kerül. A fajok elébb versengeni kezdenek, megváltozik az összetétel. Meg fogod tapasztalni, mi érzi a kertedben jól magát, és mi nem. Akkor jársz jó úton, ha látszik hogy egyre több virágos faj érzi jól magát az egyszikűek között, de a nem virágzó fűfélék sosem fognak teljesen visszaszorulni, erre ne várj, s ez nem is baj: nekik árnyékoló, táplálék és búvóhely szerepük van. Ha hallod a magas fűben a döngicsélést, ha madarak érzik jól magukat a kerted természetesebbre hagyott részén mert rovartáplálékra lelnek, akkor boldog lehetsz. Van egy beállt méhlegelőd. A nyári melegben elszárad üreges kóróknak is jelentősége van: ezek a természetes rovarhotelek, a hasznos rovarok ide rakhatják a petéiket.

pixabay/ralphs-fotos

Nem csak a vadvirágos rét tud méhlegelőként működni, hanem a virágos cserjék és fák is

A bangiták, loncok, galagonyák, rózsafélék, somok, szinte az összes gyümölcsfa, valamint a hársfák is remek méhlegelők. Itt is a hazai a menőbb. A nyári orgonákkal, napraforgóval vagy az őszirózsákkal a nyári és őszi szezonra is kitolható a beporzók táplálékkal való ellátása, de ezek sem a honos flóra tagjai. A fás szárú növényeknek is kell a napfény, de félárnyékban is jól fejlődnek, a kerítések mentén, a kert szélein olyan természetes szegélyt alkothatnak, ami a kert mikroklímáját is javítja. A lehulló lombjuk táplálék a gyökereiknek. Húzd a lombot alájuk vagy komposztáld: nem kell trágyát venned a virágágyba, remekül takarják a csupasz talajt az ágyásokban, cserjék és fák alatt, védik a kiszáradástól (ahogy a kaszálék is), etetik azokat a gombafonalakat, amelyekkel a gyökereik szimbiózisban élnek. Ne végezze a lomb “zöld hulladékként” elszállítva, hasznosuljon a kertedben. Ezzel rengeteget tehetsz magad is körforgásos gazdaságért.

Kapcsolódó
10 virág, ami garantáltan méheket csal a kertbe
Az élénk színek vonzóak, ezen belül a kék, lila, sárga, fehér virágokat különösen kedvelik a méhek.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.