Kertünk-Portánk

Akik nélkül nem lenne élet, ma van a beporzók napja

Miskolczi Tímea Panny
Miskolczi Tímea Panny
A Beporzók napjának a célja az, hogy az emberekben tudatosodjon, hogy a beporzás nem csupán a méheken múlik, hanem szinte minden rovaron.

2018-ban magánkezdeményezéssel indult útjára Magyarországon a beporzók napja, melyet március 10-ikében határoztak meg. A kezdeményezés a beporzók szorgos munkájának ünneplésére, segítésére és védelmére szólítja fel a társadalmat.

Miskolczi Tímea Panny

Világszerte aggasztóan pusztul a rovarvilág. A rovarok eltűnése számos természeti folyamatot károsan befolyásol. A mai élővilág számára és a mi számunkra is a rovarok egyik legfontosabb tevékenysége a virágos növények beporzása.

Miskolczi Tímea Panny

A növényvilág túlnyomó többsége rászorul a rovarokra, amik a növények beporzását végzik. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát – azaz mindennapi ételünk egyharmadát – köszönhetjük nekik, nélkülük elképzelhetetlen lenne az élet a Földön. Elsősorban méhek – a házi méh mellett több száz vadon élő méhfaj -, a legfontosabb beporzók, de mellettük lepkék, legyek, bogarak, darazsak, poloskák és más rovarok is részt vesznek a fáradtságot nem ismerő munkában, a beporzásban.

Miskolczi Tímea Panny

Mire is figyelmeztet miket ez a jeles nap?

Az utóbbi évtizedekben a beporzást végző szervezetek számának drasztikus csökkenése ment végbe az emberi tevékenységek kapcsán. A beporzók pusztulásának legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság – élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat – és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Ha közös összefogással a nem teszünk ellene, akkor az globális katasztrófát vonhat maga után.

Miskolczi Tímea Panny

Mi magunk is tehetünk a beporzókért, így segíthetjük őket

  • A vad beporzók szempontjából az aljnövényzet, főképp a virágos aljnövényzet jelenléte létfontosságú.
  • Ha valakinek nagy kertje van, és komolyan szeretne tenni a beporzókért, hagyjon olyan részeket a kertjében, ahol nem vágja a füvet, hagyja felnőni a „gyomokat”.
  • Ilyenkor tavasszal toljuk el kertünkben az első fűvágást egészen addig, amíg fűszálak közül előbújó kora tavaszi vadvirágok el nem hervadnak. A piros árvacsalán, a közönséges tyúkhúr, a bürökgémorr, a salátaboglárka, az indás ínfű, a bársonyos tüdőfű rengeteg beporzót vonz magához.
  • A tavasz és a nyár heteiben, ha lehet kevesebbszer vágjuk a füvet, törekedjünk a természetes környezetre.
  • Barátkozzunk meg kertünkben a gyermekláncfűvel, ami a méhfajok között az egyik legkedveltebb növény. Tavaszi virágzása idején szó szerint terített asztalt kínál a számukra.
  • Ültessünk olyan növényeket, amik vonzzák a rovarokat. A fűszernövények például nagyon alkalmasak erre, ilyen lehet a kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, menta, levendula, zsálya stb. Ezek akár erkélyen cserépben is könnyen megélnek.
  • Kertünk egyik nyugodt szegletébe ültessünk vadvirágokat, ami olyan lehet mint a rétek kicsinyített változata. Hagyjuk ezeket a virágokat buján nőni, érintetlenül hagyni.
  • Manapság már nagy a kínálat olyan magokból, amik úgy vannak válogatva, hogy a csomagban többféle vadvirág magja is helyet kap. Ezek a virágok illata, színe mágnesként csalja a beporzókat.
  • Törekedjünk az őshonos vadvirágok jelenlétére, amiket elvirágzás után is hagyjunk érintetlenül, hogy magjaikat elszórva, jövő tavasszal és nyáron újra kertünk díszei és a beporzók segítői lehessenek.
  • Kerüljük a kertünkben a rovarölőszerek használatát.
  • Nemesített virágok esetén törekedjünk olyan fajták ültetésére, amiknek nektármirigyeik és a porzók szabadon vannak és hozzáférhetőek a méhek és a beporzók számára.
  • Készítsünk méhecskehotelt, vagy darázsgarázst.

Az alábbi galériában a beporzók életének pillanatait lehet megtekinteni.

Galéria

A cikkben szereplő fotókat Miskolczi Tímea Panny készítette.

Kapcsolódó
Elvarázsolta a magyartanárt a beporzófajoktól hemzsegő sétány
Tanári alapossággal fotóz és jegyzetel.
Olvasói sztorik