Kertünk-Portánk

Ilyen különleges életet élnek a háziméhek

pixabay
pixabay
Meddig élnek a méhek és mit csinálnak, amiért minden tisztelet kijár nekik?

2018 óta saját világnappal büszkélkedhetnek a méhek, melyet minden évben május 20-án ünnepel a világ. A Méhek világnapjának fontos célja, többek között, hogy felhívja a figyelmet a méhek kiemelkedő fontosságára, hiszen ezek az apró, kedvesen döngicsélő rovarok az élővilág számára nélkülözhetetlenek. Azonban aggodalomra ad okot, hogy számuk évről-évre egyre csökken.

Kedves jelenlétük, döngicsélő hangjuk kora tavasztól késő őszig a természet hozzátartozói. Erdőszéleken, erdei nyiladékok rejtekében, rétek, mezők ösvényein és a saját kis kertünkben is jelen vannak. A tudat pedig, hogy köztünk élnek megnyugvást, kedves pillanatokat ad a számunkra, hiszen tudjuk áldozatos munkájuk nélkülözhetetlen. Nélkülük nem lenne gyümölcs a fákon, és nem kerülhetne teánkba egészséges méz.

De hogyan telik a dolgozó méhek élete? Meddig élnek és mit csinálnak, amiért minden tisztelet kijár nekik?

A Mézerdő Méhészet Facebook bejegyzésében többek között erre is választ lehet kapni.

A dolgozók életciklusa és feladataik

A dolgozók csapatjátékosok, egyesült erővel látják el a kaptár fenntartásához szükséges tevékenységeket. Ahogy korosodnak, feladataik folyamatosan változnak.

1–3. nap: A kaptár takarítása

A dolgozók első feladata a frissen kikelt példányok lépsejtjeinek, köztük a sajátjuk kitakarítása.

4–12. nap: Dajkamunka

A dajkák táplálják és gondozzák a fejlődő lárvákat. A dajkák a kaptár összes lárváját percenként ellenőrzik! Az idősebb dajkák a méhanyát is gondozzák: méhpempővel táplálják, és ha szükséges, eltávolítják az anyagcseretermékeit is.

12–18. nap: A nektár begyűjtése

A kaptár belső munkálatait ellátó méhek átveszik a mezőkről és virágokról visszatérő táplálkozó egyedektől a pollent és a nektárt. Ezeket méhsejtekbe töltik, érlelik, majd a nektárt mézzé alakítják, a pollenből pedig méhkenyeret készítenek.

Hőmérséklet-szabályozás

A kaptár belsejében és a bejáratnál a szárnyukkal legyezve a dolgozók gondosan szabályozzák a kaptár páratartalmát és hőmérsékletét. A fészekben, ahol a méhlárvák (fiasítás) cseperedik, állandóan 32–35 °C hőmérsékletet tartanak a leghidegebb téli hónapokban is.

Méhviaszgyártás

12 napos koruktól a dolgozók már képesek viaszt kiválasztani, ebből épül fel a kaptár belsejében a méhsejtes lép. A viaszt apró viaszpelyhek formájában választják ki a dolgozók a potrohukon található mirigyekből.

18–21. nap: Őrködés

A méhek elenyésző hányada őrködik. Ezek a dolgozók a kaptár bejáratánál állnak, és szemmel tartják a betolakodókat. Az ismeretlen feromont (ez határozza meg a rovarok szagát) kibocsátó méheket és a más fajhoz tartozó élőlényeket az őrök nem engedik be a kaptárba.

22–42. nap: Kaptáron kívüli élelemkeresés

Életük második felében a dolgozók kimerészkednek a kaptárból a külvilágba. Először rövid felderítő repülésekre indulnak a kaptár közvetlen környezetében, majd fokozatosan egyre hosszabb utakra vállalkoznak. A kaptár lakóinak nektárt, virágport és vizet keresve akár több kilométerre levő virágokat is meglátogatnak. A méhkaptárban az egyedek többsége kis méretű nőstény dolgozó méh. Élettartamuk nyáron 3–6 hét, míg a kisebb megterheléssel járó téli időszakban 3 vagy akár 6 hónapig is élhetnek.

Kapcsolódó
Milliárdokkal segítik a hazai méhészeket
Az agrártárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre.
Olvasói sztorik