Romlik a beporzók szaglása az emberi tevékenység miatt

Beláthatatlan következményekkel járhat, ha nem találnak oda a virágokhoz.

Az emberek által okozott légszennyezés negatívan befolyásolja a beporzók illatérzékelését – mutatta ki a University of Washington kutatása a ligetszépe virágait és az őket beporzó szendereket vizsgálva. Ennek rendkívül káros hatásai lehetnek, nem csak a beporzókra, hanem az emberekre is – írja a The New York Times.

A ligetszépe virága éjjel nyílik, az őket beporzó szendereknek kifinomult szaglása van a megtalálásukhoz, legalább olyan jó a szaglásuk, mint a kutyáké.

A kísérlet során a ligetszépe illatát begyűjtötték, amiből huszonkétféle különböző kémiai összetevőt sikerült izolálniuk. Ezután egyesével megvizsgálták a szenderek reakcióit az egyes elemekre, így kiszűrték azokat, amelyek leginkább odacsalogatják őket. Majd előállították egy mesterséges ligetszépe-illatanyagot.

Egy szélcsatornába helyezték az illatanyagot árasztó műnövényt, a másik végében pedig elengedtek egy-egy szendert. Amikor nem volt jelen légszennyező anyag, rendben megtalálták a virágot, azonban a kémiai anyagok megjelenése mellett romlott a helyzet.

Ezek közül az egyik a napközben jelen lévő ózon volt, a másik pedig a nitrátion, ami inkább éjszaka jellemző. Az ózon hatása nem volt számottevő, de a nitrátionnal degradált virágillat fajtól függően 50-100 százalékkal kevesebb látogatást kapott a beporzóktól.

A kísérletet a természetben is megismételték, a mesterséges növényeket igaziak mellé helyezve. Ebben az esetben a légszennyező anyagokkal kevert illatot árasztó növények egyes esetekben akár 70 százalékkal kevesebb látogatást kaptak, mint a társaik.

Jelenleg nincs más, ami kiválthatná a beporzók munkája, és az emberi életvitelhez elengedhetetlen a tevékenységük. Drasztikus csökkenésük beláthatatlan következményekkel járhat.

A kutatók úgy látják, hogy az eredményük nem csak a ligetszépe-szender kapcsolatában jellemző, mivel a ligetszépe illatanyagában a beporzók bevonzásáért felelős vegyületek a virágos növények nagy részénél előfordulnak. Ezekre pedig a legtöbb beporzó érzékenyen reagál, tehát általánosíthatók a megállapításaik.

A kutatók szerint a nagyvárosi légszennyezés akár 75 százalékkal is csökkenthette a beporzók illatérzékelési távolságát az ipari forradalom előtti időkhöz képest.

Kapcsolódó
Ilyen különleges életet élnek a háziméhek
Meddig élnek a méhek és mit csinálnak, amiért minden tisztelet kijár nekik?