Virágzó vidékünk

Mintha ellepték volna Veszprémet a magyar kolibrik

pixabay
pixabay
A kacsafarkú szender néhány perc alatt száznál is több virágot is képes meglátogatni, ezért a beporzásban különösen fontos szerepe van.

Hosszú szívóka, fekete-fehér farpamacs, gyors repkedés virágról virágra – Veszprémet mintha ellepték volna a magyar kolibriknek nevezett kacsafarkú szenderek. A vármegyeházával szemben lévő parkban többet láttunk és olvasónk is fotózott párat teraszán

írta honlapján a veol.

A szerkesztőség munkatársai is láttak több egyedet a vármegyeházával szemben lévő parkban. Mint ahogy írták nagyon gyorsak, nehéz őket lefotózni, de sikerrel jártak, éppen úgy, ahogy ez egyik veszprémi olvasójuk is, aki így mesélt a lapnak a különleges találkozásról.

Nem tudom, mi a neve ennek a rovarnak. Veszprémben a teraszunkon fotóztam. Érdekessége, hogy nem száll le a virágra, hanem felette szitál, hosszú szívókájával táplálkozik. A felvétel is repülés közben készült róla.

A kacsafarkú szender 2021-ben az “Év rovara” kitüntető címet is megszerezte. A szendereknek világszerte mintegy 800 faja van, ebből nálunk húsz faj fordul elő, ezek többsége éjszaka aktív, kivéve a kacsafarkú szendert és még két másik fajt, amelyek nappal röpülnek.

pixabay

A kacsafarkú szender nemcsak méreteiben hasonló a legkisebb kolibrikhez, de repülési stílusában is, ugyanúgy elképesztő sebességgel csapkod a szárnyaival és a többi lepkétől eltérően nem a virágon megtelepedve táplálkozik, hanem kolibriszerűen egy helyben lebeg, miközben nektárt szívogat akár a tölcséres virágok mélyéről is. Mindezt villámgyorsan teszi, néhány perc alatt száznál is több virágot is képes meglátogatni, ezért a beporzásban különösen fontos szerepe van.

A szenderek a lepkék között a legjobb repülőnek számítanak, egyes fajok vándorlásuk során akár több ezer kilométert is megtehetnek, és a mediterrán területekről induló vándorútjuk során akár Svédországig és a Brit-szigetekig is eljuthatnak.

A faj névadó kacsafarka a potroh végén található fekete-fehér farpamacs, ami repülés közben kormánylapátként is használ. A kacsafarkú szender vándorlepke, hazánkban április és október között lehet vele leginkább találkozni. Az ország egyes részein, főként a déli vidékeken lehetnek áttelelő egyedek is, de a többség Dél-Európába vándorol és ott telel át kifejlett lepkeként.

Kapcsolódó
Ha ritkábban nyírjuk a füvet, segíthetünk a beporzóknak
Nemzetközi akcióval kívánják ráirányítani a figyelmet a beporzók fontosságára.
Olvasói sztorik