A Velencei-hegység kapujában, Pázmánd egyik mellékutcájában épül és formálódik egy látogatható magánkert több mint 20 éve.
A kert házigazdája Dankó Piroska, aki a férjével, Dankó Pállal közösen tervezte és alakította ki az egykori kukoricaföld helyén ezt a minden évszakban szemet gyönyörködtető, és felfedező sétára csábító, varázslatos kertet. A Sokszínű Vidék kérdéseire válaszolva elmesélte a történetét.
Hogyan, mikor talált rá, vásárolta meg éppen ezt a területet?
A területet a férjem szülei vásárolták a 80-as évek végén. A Velencei tó környékén kerestek hétvégi pihenésre, kertészkedésre, és egy kis ház építésére alkalmas helyet. Így jutottak el Pázmándra, és vásárolták meg Annus nénitől ezt a dupla telket: 40 méter széles, 100 méter hosszú, összesen 4000 négyzetméter.
Hogyan alakult, formálódott a kert, mire elérte a mai állapotát?
A korábbi szántó meghódítása gyümölcsfák ültetésével kezdődött, kis veteményes kialakításával folytatódott, és a kerti rendteremtés legfontosabb eszköze évekig a fűnyíró volt.
A ház tervezése és az építkezés elkezdése volt a prioritás, de a 90-es években megérkeztek az első díszfák és bokrok is: törökmogyoró, oszlopos tölgy, nyírfák, hársfák, szomorú cseresznye, terülő tuja, tűztövis. Ekkortájt indult a családi hagyomány: a földlabdás fenyők itt találtak otthonra minden karácsony után.
Én 2000-ben ismertem meg a kertet, és ekkor kezdődött a hobbikertész pályafutásom. Vidéki lány vagyok, láttam kertet és kerti munkát közelről, de a 4000 négyzetméter komoly kihívást jelentett: hatalmas méretű üres vászon, amit szó szerint élettel kellene megtölteni…
Az alapoktól kezdtem, évről évre bővült a kertészeti könyv gyűjteményem, szorgalmasan tanultam kerttervezési alapokat, növényismeretet, talajjavítási módszereket, és folyamatosan tanulok ma is, mert a kert és a természet évről évre újabb kihívások elé állítja a kertészt.
Tavasztól őszig Pázmándon töltöttük a hétvégéket, és a nyári szabadságunk egy részét is, ezalatt lassan, de haladt a ház építése. A kertben csak a sürgős ültetési és fenntartási feladatokra maradt idő.
A férjemmel időközben felfedeztük a környékbeli kertészeteket, és bejártuk a falut: kerestük azokat a fákat, cserjéket, évelőket, amik szeretik ezt a talajt és mikroklímát, és terveztük a saját kertünket.
2008-ban költöztünk Pázmándra, és 2012-ben egy nagyobb tereprendezéssel és a szilárd burkolatok lerakásával elkezdtük a díszkert tervünk megvalósítását. Ekkor épült meg az a terméskő támfal, ami a kert meghatározó szerkezeti eleme lett: a fal felett és előtt kialakított ágyások beültetését a fákkal és cserjékkel kezdtük.
Éveken át terveztük, hogy megnyitjuk a kertünket a látogatók előtt – persze előbb megépítjük ezt, leburkoljuk azt, befejezzük végre a bármit…. A célkitűzés az volt, hogy 2017 őszén a férjem megkezdi a boldog nyugdíjas éveit, a végére jár ezeknek a feladatoknak, és jöhetnek a látogatók. De a sorsnak más tervei voltak: a férjem 2017 szeptemberében meghalt egy balesetben.
Nekem a kertben befejezésre váró projektek segítettek a túlélésben. Így lett a kert számomra terápiás kert. Minden nap alakítok rajta valamit, és a kert cserébe minden nap alakít rajtam valamit.
A Kert a tájban nevet adta a területnek. Mit jelent ez?
A kert kialakítása során a legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy megőrizzük a lankás domboldal varázslatos hangulatát, és a kertet a körülöttünk élő természet részévé tegyük, így lett végeredmény egyszerre kert a tájban – és táj a kertben.
100 méternyire erdő kezdődik, őzek, rókák, nyulak és fácánok lakhelye, az út túloldala egy rét, patakkal… A kertünkben gyakori vendég a zöld küllő, de búbos bankával, szajkóval, télen pedig fenyőrigó csapatokkal is találkozhatunk.
A 10 méternyi szintkülönbség jó lehetőséget kínált egy változatos és meglepetésekkel télikert kialakítására. Terméskő támfalak, lépcsők, teraszok, erdei utak váltakoznak tágas füves területekkel, így a kert látogatói egyszerre lehetnek mezei séta és kerti barangolás részesei.
Milyen növények uralják a területet?
A fák és cserjék gondos kiválasztásával sikerült egyensúlyt teremteni a lombhullatók és örökzöldek között, így mind a négy évszakban változatos színekkel és formákkal kényeztet a kert.
A fenyőfélékből kisebb gyűjtemény található: a hagyományos nordmann- és ezüstfenyők mellett selyemfenyő, koreai jegenyefenyő, szürke luc, kolorádói jegenyefenyő, szerb luc, és a legújabb szerzemény egy mandulafenyő.
A lombhullató fák választásakor több fajtánál is az oszlopos változat mellett döntöttünk: ilyen a két tölgy, a valódi tulipánfa, az egyik ginko, a négy perzsa varázsfa, és a három gyertyán.
Az „őszi lombszínekkel festés” sztárjai a rubinpiros szárnyas kecskerágó bokrok, a nyírfák, a világító sárga ginko, a fanyarka bokrok, és persze a perzsa varázsfák tényleg elvarázsolnak!
A kert valódi madárparadicsom: sűrű sövényekkel és örökzöld bokrokkal (tűztövis, borbolya, többfajta madárbirs, tiszafa, mirtuszlonc) biztosítunk élőhelyet és táplálékot az itt fészkelő madarak számára. Tövisszúró gébics, feketerigó, énekes rigó, vörösbegy, rozsdafarkú, őszapó, tengelic, ökörszem, gerle, cinkefélék, és persze verebek a kert lakói.
A csodálatos színeket tavasztól őszig a virágzó cserjék, a hagymás növények és az évelők biztosítják.
Február végétől a keleti hunyorok indítják a sort, évről évre új színekkel és formákkal bővül a gyűjtemény. A nárciszok és tulipánok nagy kedvenceim: minden ősszel ültetek újabb fajtákat, aztán márciustól májusig lehet gyönyörködni a virágzásukban. Ezután az íriszek, bazsarózsák, gólyaorrfélék és a tűzesők következnek, aztán rákezdik a rózsák, a levendulák, jönnek a sásliliomok, bugatölcsérek, kasvirágok, hortenziák, szeptembertől a a pompás varjúháj és a csillag őszirózsák… Végül az ősz ezer színnel búcsúztatja a kertet a megérdemelt téli pihenő előtt.
Melyik a kedvenc része?
A teraszok és a kerti padok a kedvenceim: ha bárhol, bármikor leülök pihenni és körülnézek, örömmel tölt el, hogy látom a virágzó évelőket, a bokrokat, a fákat – a megvalósult álmainkat.
Rengeteg ötlet és próbálkozás, örömteli munka, és a hely iránti tisztelet tükörképe a kert. Ebben a tükörben minden évszakban más és más szépség mutatja meg magát: ezzel a szépséggel találkozhat mindenki, aki ellátogat Dankó Piroska kertjébe.
