Megkongatták a vészharangot a Szent György-hegyen gazdálkodó szőlőültetvények tulajdonosai, ugyanis a területen egyre nagyobb problémát okoz egy invazív kártevő, az amerikai szőlőkabóca által terjesztett betegség: az aranyszínű sárgaság fitoplazma. Ez a baktériumcsoport önállóan nem képes terjeszkedésre, újabb fertőzésekre, a kabócák hordozzák szívogatásukkal egyik növényről a másikra.
Az aranyszínű sárgaság kizárólag a kabócák irtásával előzhető meg. A veszélyről Laposa József, badacsonyi borász és tájépítész írt cikket 2017-ben azután, hogy a teljes Badacsony-hegy zárlat alá került a fertőzés miatt.
Akkor a Nébih azt írta, hogy a fertőzött területen belül a megyei kormányhivatal által megjelölt, a szőlő sárgaság betegség jellegzetes tüneteit mutató tőkéket el kell távolítani és meg kell semmisíteni, mivel a fitoplazma elleni védekezésre jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás. Terjedése azonban nagymértékben csökkenthető fő vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel. Ez a fertőzött területen, valamint az azt 3 kilométer szélességben körülvevő biztonsági zónában kötelező.
Megszabadítani a hegyet a bozótos, gazos, műveletlen területektől
Laposa cikkében azt javasolta, hogy széles összefogásra van szükség a terület megmentése érdekében.
Fel kell mérni a zárlat alá tartozó területek művelési állapotát, meg kell határozni a szükséges intézkedéseket, a végrehajtásért felelősöket. Ki kell dolgozni az intézkedések gazdasági, pénzügyi feltételeit. A Badacsony-hegy megújítása a bozóttól, erdöktől, műveletlen területekről, kártevőktől történő megszabadítása, a meredek területek újbóli művelésbe vonásának kiemelt támogatása – a tájképi, tájesztétikai, építészeti értékek megőrzésével, a történelmi hangulat megerősítésével – kiváló mintapéldája lehet a borvidéki megújulásnak, amely alkalmazható az ország más borvidékein is.
– írta a cikkben.
Most a Szent György-hegyen is hasonlóan elszaporodhat a kártevő, ha nem kezdik meg a gazdák, földtulajdonosok az átfogó védekezést.
Információink szerint ezen a területen is főként a műveletlen, gazos területekről terjedhet tovább a betegség, illetve ott, ahol nem permeteznek az előírt módon. A Nébih kiadott egy tájékoztatást, melyben részletesen ír a betegségről és a védekezésről is.
A kabócák ellen három fázisban kell védekezni: a lemosó permetezéssel a tojások ellen, terméskötődéskor a lárva állapotnál, a bogyónövekedésnél, fürtzáródásnál a lárva és imágó ellen.
Felkerestük a Szent György-hegy Csobánc Hegyközség elnökét, Marton Józsefet, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy a témában külön nem szeretne nyilatkozni, mivel az ő feladatuk most a mediátor szerep, hogy összehozzák a földterületek tulajdonosait az illetékes hatóság szakembereivel.
Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?
A Nébih tájékozatójában olvastuk, hogy a beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A Napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak.
A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
Ahogy azt már korábban írtuk, az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.
Mit tesz a hatóság?
A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki a Nébih.
Fertőzésmentes területek védelme érdekében:
- intenzív felderítési programot működtet az egész országra kiterjedően a betegség
megtelepedésének jelzésére és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétének nyomon követésére, - felhívást ad ki a vektorok elleni védekezés időzítésére,
- kötelező védekezést ír elő az ország minden szaporítóanyag termő területére a vektorok ellen.
Fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:
- elrendeli minden fertőzött és a jellegzetes szőlő sárgaság tünetet mutató tőke megsemmisítését a fitoplazmával fertőzöttnek kimutatott tőkék körüli 1 km sugarú területen,
- fokozott felderítést és kötelező védekezési programot ír elő a fenti 1 km sugarú területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban.
Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?
- Értesítse a hatóságot, ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére!
- Telepítéskor hatóságilag ellenőrzött, minőségtanúsított szőlő szaporítóanyagot ültessen!
Az ültetvényben égesse el a tél végi nyesedéket, ha a vektor jelen van a térségben, gyérítse a kéreg alatt áttelelő tojások számát olajtartalmú szerekkel, végezzen rendszeres, rovarölő szeres kezeléseket a betegséget terjesztő kabócák ellen.
Tavaly a soproni gazdáknak kellett tőkéket kivágniuk a kártevő miatt. Közben egy 80 növényre is veszélyes kártevő is megjelent a szomszédban.
