szőlő

A vadkár és annak kezelése nem fekte-fehér történet, összefügg a beépítettség fokozódásával, a klímaváltozás sem segíti az ügyet, ahogy a földtulajdonosok és a vadásztársaságok kommunikációja sem mindig hatékony, és a felelősségvállalás arányait is érdemes tisztába tenni.

A közösségi médiában járt körbe a poszt és a fotó, amely alatt egy mátrai borász is hasonló helyzetről számolt be, de a nevét a cikkhez egyikük sem vállalta…

A pesszimista hangok szerint akár a filoxéra járványhoz hasonló pusztulást is elszenvedhet a terület, ha nem lépnek fel kellő hatékonysággal.

Gyukli Krisztián azt írta: kevés szó van, ami kifejezi, mit éreznek a munkatársaikkal.

Hiába küzdenek a szőlőt megtámadó és egyre inkább terjedő aranyszínű sárgaság ellen a Soproni borvidéken.

Az Alföldtől Verőcén át Badacsonyig, az egri és a szekszárdi dombokig, sokfelé kalandozhattunk a Fortepan univerzumában, hogy meglessük az ősöket, hogyan szüreteltek. Még Szentendre egykori dűlőit is megtaláltuk.

Van olyan gazda, akinek legalább öt hektárnyi területén még a tőkén van a gyümölcs.

A klímaváltozásnak köszönhetően három héttel korábban kezdődött idén a szüret.

A kékfrankoson már sok a zsendülő, színesedő bogyó, a kék csemegeszőlőkön már az egész fürt beszínesedett, a fehér csemegeszőlők közül több már megérett.

A csapadék és a hőmérsékleti viszonyokat tekintve kedvező lehet ez az évjárat.