A természetben gyakran előfordul, hogy egy szemet gyönyörködtető növény valójában komoly ökológiai problémát okoz. Ilyen az aranyvessző is, amely látványos sárga virágzata ellenére hazánk egyik legagresszívebb inváziós növényének számít – írja a Greendex. Bár eredetileg dísznövényként került Európába, mára kiszorítja az őshonos fajokat és jelentős károkat okoz az élővilágban.
Hogyan terjedt el az aranyvessző?
Az aranyvessző két legelterjedtebb inváziós faja, a magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), Észak-Amerikából került Európába. Az 1800-as években kezdték el ültetni dísznövényként, ám gyors szaporodása és ellenálló természete miatt hamar kiszabadult a kertekből, és meghódította a természetes élőhelyeket.
A növény a bolygatott területeken, például felhagyott szántókon, parlagon hagyott réteken, utak mentén és folyópartokon érzi magát a legjobban. Rendkívül gyorsan terjed, szél által szállított magvai és föld alatti rizómái révén nagy területeket képes elborítani.
Miért veszélyes?
Bár önmagában az aranyvessző nem mérgező vagy káros növény, terjedése súlyosan veszélyezteti az őshonos élővilágot. Az alábbi problémákat okozza:
Kiszorítja az őshonos növényeket: Az aranyvessző sűrű, egybefüggő állományokat képez, amelyek elnyomják az alacsonyabb növényeket, így azok nem jutnak elegendő fényhez és tápanyaghoz. Emiatt a biodiverzitás jelentősen csökken.
Negatívan hat az állatvilágra: A növénytakaró átalakulása miatt sok rovar, madár és kisebb emlős elveszíti élőhelyét. Például a fészkelő madarak elkerülik az aranyvesszővel borított területeket, mert nem találnak elegendő táplálékot és búvóhelyet.
Káros hatással van a hangyaboglárkákra: A hangyaboglárkák egy különösen érzékeny lepkerendszert alkotnak, amelyben a hernyók bizonyos hangyafajok segítségével fejlődnek ki. Az aranyvessző térhódítása azonban kiszorítja a szükséges tápnövényeket és a hangyakolóniákat is, így a hangyaboglárkák eltűnhetnek az adott területről.
Mit lehet tenni az aranyvessző terjedése ellen?
Az aranyvessző megfékezése rendkívül nehéz, mert gyorsan regenerálódik, és hagyományos kaszálással vagy egyszeri irtással nem lehet tartósan eltávolítani. Az alábbi módszerek segíthetnek visszaszorításában:
Rendszeres kaszálás és legeltetés: Az aranyvesszőt csak folyamatos kaszálással vagy állatokkal való legeltetéssel lehet hosszú távon gyengíteni.
Őshonos növények visszatelepítése: Ha egy területről sikerül eltávolítani az aranyvesszőt, fontos, hogy gyorsan betelepítsünk őshonos növényeket, amelyek stabil növénytársulásokat alkotnak.
Tudatos kerti növényválasztás: A díszkertekben érdemes elkerülni az inváziós fajok telepítését, és inkább a helyi ökoszisztémához illő növényeket ültetni.
