A kertbarátok körében gyakran keresettek az olyan évelő növények, amelyek egyszerre impozánsak és viszonylag igénytelenek. A kék sisakvirág pont ilyen: mély ibolyáskék szirmai, sisakra emlékeztető virágformái és magas, karcsú szárai miatt a kertek éke lehet. Ám a pozitív tulajdonságait erősen beárnyékolja, hogy a növény minden része erősen mérgező, így csak körültekintéssel érdemes vele bánni.
A kék sisakvirág a boglárkafélék családjába tartozik, és főként Európa hegyvidéki területein őshonos. Magyarországon is megtalálható, főként díszkertekben, ritkábban vadon, védett élőhelyeken.
Jellegzetes, sisak alakú virágairól kapta a nevét, és általában júniustól szeptemberig virágzik. Magassága elérheti az 1,5 métert is, így kiválóan alkalmas háttérnövénynek virágágyásokba. De nem árt az óvatosság – hiszen ez a növény a természet egyik leghalálosabb alkotása is egyben.
Miért veszélyes?
A kék sisakvirág legfőbb veszélyforrása a benne található alkaloid, az akonitin. Ez egy idegméreg, amely már kis mennyiségben is komoly tüneteket okozhat. A mérgezés leggyakrabban a növény szárának, gyökerének vagy levelének érintése után történik – a bőrön keresztül is felszívódhat!
A mérgezés tünetei lehetnek:
- égő érzés a szájban, torokban
- zsibbadás, hányinger, hányás
- szédülés, szívritmuszavar
- súlyos esetben légzésbénulás, szívmegállás
A történelmi források szerint a sisakvirág kivonatát már az ókori Görögországban is ismerték, fegyverek mérgezésére és kivégzésekhez használták.
Dísznövényként szabad ültetni?
A válasz: igen, de csak felelősséggel. A sisakvirág gyönyörű, látványos virágzatú növény, és megfelelő körülmények között könnyen nevelhető. Fontos azonban, hogy:
- gyerekek vagy háziállatok által elérhetetlen helyre ültessük,
- kesztyűt viseljünk a gondozása során,
- és soha ne tévesszük össze más, hasonló levelű, ehető növényekkel.
A növény minden része mérgező – még a hervadt, elszáradt példányok is!
Létezik védett vadon élő változata is
Hazánkban nemcsak dísznövényként, hanem védett, természetes élőhelyeken is előfordul a kék sisakvirág egyik alfaja. Ezeket szigorúan tilos leszedni vagy áttelepíteni. Az ilyen vadon élő példányok ökológiai szempontból is jelentősek, hiszen hozzájárulnak a hegyvidéki ökoszisztémák fenntartásához.
Időről-időre terjed az az állítás a közösségi médiában, hogy a zöld paradicsom mérgező – utánajártunk, hogy igaz-e. Kirándulás közben fokozottan kell figyelni a mérgező növényekre, a Kéktúrán is orvosi ellátásra volt szüksége emiatt egy túrázónak. De létezik egy kert is, ahol a világ legveszélyesebb növényeit gyűjtötték össze.
