Sokan gondolják úgy, hogy az esővíz elvezetéséről nem is kell gondolkozni: a legegyszerűbb, ha ugyanoda folyik, ahova a többi szennyvíz is. Pedig ez a megoldás nemcsak szabálytalan, hanem drága következményekkel is járhat – akár több százezer forintba is kerülhet egy elhibázott csatlakozás – írja a Hóvége.
Miért nem szabad a csatornába engedni az esővizet?
Elsőre talán furcsának tűnhet, de az esővíz nem számít szennyvíznek – így a csatornahálózatba sem vezethető be. Ezt több hatályos jogszabály is egyértelműen kimondja, például a vízgazdálkodási törvény, az országos településrendezési és építési követelmények, valamint több kormányrendelet is.
A szabályozás nem öncélú: az elvezetőrendszerek nem erre vannak méretezve. Ha nagyobb esőzések idején a lehullott csapadék is bekerül a hálózatba, a rendszer túlterhelődhet – a vége pedig elöntött pincék, utcák, vagy a szennyvíztelepek működésének összeomlása lehet.
Műszaki és környezetvédelmi szempontból is káros
A túl sok beérkező víz hígítja a szennyvizet, ez pedig rontja a biológiai tisztítás hatékonyságát. Ráadásul az esővizet teljesen feleslegesen kell szűrni és tisztítani, ami jelentős energiapazarlást és többletköltséget jelent a szolgáltatónak – végső soron pedig az előfizetőknek is.
Mit mondanak a vízművek?
Számos szolgáltató külön felhívja a figyelmet arra, hogy az esővíz bekötése szabálytalan. Ha ilyenre fény derül, az ingatlantulajdonos 30 napos határidőt kap a helyzet rendezésére, de ha ezt elmulasztja, akár büntetésekre is számíthat.
Mire számíthatunk, ha lebukunk?
A következmények komolyak lehetnek:
Közműpótdíj: akár 100–200%-os pótdíj több évre visszamenőleg – ez könnyen elérheti a százezres nagyságrendet is.
Bírság: önkormányzati vagy környezetvédelmi hatóság is kiszabhat pénzbüntetést, ami súlyosabb esetben félmillió forintig is terjedhet.
Jogi eljárás: ha az ingatlantulajdonos nem működik együtt, akár végrehajtási eljárás vagy a szabálytalan bekötés kényszerű megszüntetése is kilátásba kerülhet.
Mit tehetünk az esővízzel jogszerűen?
A legjobb, ha a telken belül oldjuk meg a víz elvezetését – például szikkasztással vagy esővízgyűjtéssel. A vizet később felhasználhatjuk locsolásra, autómosásra vagy akár WC-öblítésre is. Így spórolunk az ivóvízzel, tehát környezetünket és a pénztárcánkat is óvjuk. Ha van a környéken csapadékcsatorna, és az önkormányzat engedélyezi, oda is lehet vezetni, de ez minden esetben előzetes egyeztetést igényel.
Mi történik, ha bejelentés érkezik?
Ha valaki – például egy szomszéd – jelenti a szabálytalan bekötést, a vízmű helyszíni ellenőrzést tarthat. Ennek során akár füstöléses vizsgálatot is alkalmazhatnak, hogy feltárják a problémás csatlakozásokat. Ha a gyanú beigazolódik, megindul a felszólítás és a pótdíjazás, a jogi következmények pedig akár peres ügyig is fajulhatnak.
Korábban beszámoltunk róla, hogy egy brit kertész már 50 éve gyűjti az esővizet. Környezetbarát megoldás, ha esővízgyűjtőt használunk. Vegyük figyelembe, hogy nem mindegy, hogy milyen vízzel öntözönk.
