Dési András nyolc éve költözött feleségével a Pest vármegyei községbe. Ő maga biztosítási alkuszként dolgozik, így kert témában semmi gyakorlati tapasztalata nem volt, mégis úgy döntött, hogy belevág a növények telepítésébe.
A mediterrán kert ötletét utazásaink során szerzett élmények, az ott látottak inspirálták. Elsősorban a francia Riviéra és a kedvelt olaszországi régiók (Como, Garda-tó, Amalfi partvidék, Cinque Terre, Toscana) növényvilága volt rám hatással
– mesélte András, aki a kert tervezgetését már a ház építése alatt elkezdte. Első lépésként a terepszintek kialakításába fogott bele.
A ház átvételekor egy teljesen puszta területtel kezdtünk, ami három részből állt: egy rézsű, egy sík terület és egy keskeny bejáró út melletti hosszabb terület. Meg kellett oldani a rézsű mihamarabbi rögzítését, mivel a nagyobb esők azonnal vízmosásokat okoztak, volt, hogy a rézsű és ház közötti sík részen tó keletkezett és az erkélyajtón 20 centi víz állt.
A növényekkel kapcsolatban az internet volt leginkább András segítségére, ott tájékozódott, gyűjtötte be a szakmai ismereteket.
Sajnos Ürömön rendkívül agyagos a talaj, amit a mediterrán növények nem igazán kedvelnek. A jó vízelvezető képesség itt csak álom. Talán ez az adottság volt a legnagyobb nehezítő körülmény a kert kialakításában. Minden növényültetés azzal kezdődött, hogy egy átlagosnál nagyobb ültetőgödrött kellett kiásni és abban földet cserélni.
A növényválasztásnál fontos szempontom volt, hogy a kiültetett növények télállóak legyenek külön takarás, fűtés nélkül is.
Természetesen vannak olyan növényeim is, amelyek nem bírják a mínuszokat, ezek kaspósak és a garázsban telelnek. Ezek száma folyamatosan csökken, már csak azért is, mert a változó klíma miatt egy védettebb, részben zárt külső helyen egyre inkább átteleltethetők.
András elmondta, hogy a kert vázát a mandulafenyők (Pinus Pinea) és az európai ciprusok (Cupressus Sempervirens) alkotják. Utóbbiak elhelyezésénél a hármas-ötös csoportokban történő ültetést alkalmazta. Valamennyi növényük viszonylag kis méretben került a helyére, a ciprusok például nagyjából 120 centiméter magasak voltak, a mandulafenyők vékony törzzsel talán 180 centi, de kis lombkoronával.
Az a koncepcióm, hogy 10-15 éves időtávlatban a mandulafenyők törzsmagasságát folyamatosan növelve idővel a ciprusok felé nőnek és ott tudják majd elnyerni az időskori ernyőszerű formájukat. 8 év elteltével a ciprusok 7 méter felett járnak, ezt a magasságot valószínű metszéssel már megtartom, legalábbis amíg a fenyők nem hagyják le őket
– emelte ki András.
A vázalkotó növényeken túl vannak a kertben szép számban és különböző fajta variációban levendulák (például Grosso, Grappenhall), leanderek, yukkák (Rostrata, Gloriosa), pálmák (például Trachycarpus Fortunei wagnerianus, Chamaerops Humilis Vulcano, Sabal Minor) és agavék. A leandereket folyamatosan cserélte télálló verziókra (Atlasz, Pink Marakesh), így a ki-behurcibálás már a múlté.
A rengeteg fajta növény kiválasztásánál és elhelyezésénél kezdetben ösztönös, majd egyre inkább tudatos szempont volt a szabálytalan ismétlődés, vagyis, hogy úgy kerüljenek elhelyezésre, hogy az azonos fajták visszatérő elemként újra és újra felbukkanjanak. Ez teszi harmonikussá az összképet.
A kert ékköve az őstörzses olajfa, ami a ház védett, napos fekvésű oldalához van ültetve.
Ez sem kap különösebb téli védelmet, tartós -10 fok alatt szoktam geotextil takarást rátenni, amíg a hőmérséklet nem emelkedik kicsit. -10-0 fok között köszöni szépen, teljesen jól elvan. Egyébként külön élményforrás számomra, hogy a kertészetekben „mentsetek meg” növényekre vadászok. Elég sok növényünk így került hozzánk és rájuk nézve mindig jó érzés tölt el.
Ami pedig az elmúlt 8 év tapasztalatait illeti, Andrástól megtudtuk, hogy az egyre enyhébb telek megkönnyítik a mediterrán növények tartását.
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy egy-egy hidegbetörés okozhat problémát, de úgy érzem, hogy csupán emiatt kár lenne bárkinek lemondania a mediterrán növényekről. A tél kapcsán még annyit jegyeznék meg, hogy örökzöld növényekről lévén szó, a hónyomás okozhat gondot, ezért ha havazik, akkor kármegelőzésként javasolt azt leütögetni, lerázni a növényekről.
András a kertük egy másik részén egy kis tavat is kialakított, és több mint 10 féle japán juhart is ültetett. Első hallásra a mediterrán kert és a japán juhar ellentmondásosnak tűnik, de a Comói-tónál több kert is ékes bizonyítéka, hogy igenis jól beilleszthetők ezek a fák is és változékony lombszínükkel fel tudják dobni az egyébként sok zöldet.
Itt jegyezném meg, hogy a növényeink nagy része örökzöld, a rezsűs terület gyakorlatilag 100 %-ban, ami miatt télen – leszámítva, hogy a leanderek és levendulák nem virágoznak – szinte ugyanazt a képet mutatja a kert. Ez részemről tudatos döntés volt, mert nem szeretem a téli kopárságot.
Az ürömi kertben a gyep is mediterrán magkeverék (Toscana). Kicsit vastagabb szálú állományt jelent egy réti vagy angol perjéhez képest, cserébe igen strapabíró, tömör és betegségeknek jól ellenálló.
A kertben egyedül az öntözőrendszer telepítéséhez vettem igénybe külső szakembert – igaz azóta már a rendszert többfelé is kibővítettem. Mindenkinek azt javaslom, hogy ezt a befektetést tegye meg, mert a kézi öntözés még kis kert esetén is rendkívül időigényes és nem is hatékony.
Andrásék kertje 300 négyzetméternyi, tehát nem egy óriás terület, ennek ellenére a biodiverzitásra jó példa. A növények sokfélesége vonzza a rovarokat, méheket, madarakat, de megjelent már náluk például sün is.
A kis terület miatt sajnos új növényeknek már csak úgy tudok helyet biztosítani, ha valamelyik átadja a helyét. A kezdetekben vásárolt nem olyan különleges példányok esnek ennek áldozatul, de róluk is gondoskodok és el szoktam azokat ajándékozni. A nagy kertépítő projektek már lezárultak nálunk, mivel nincs több helyünk, így a kert fenntartása a fő feladat, ami számításaim szerint heti 4 órára tehető. Ebbe benne van a fűnyírástól kezdve a nyári időszakban kéthetente végzett tápoldatozás és a kaspós növények kézi locsolása is
– jegyezte meg András, akinek a kert maga a feltöltődés, kikapcsolódás helye, így az ezzel kapcsolatos feladatok nem jelentenek megterhelés. Mindenkinek csak azt ajánlja, hogy bátran vágjon bele a kertészkedésbe a számára tetsző növényekkel, mert igazi örömforrás ez egy életen át.
Korábban írtunk egy 500 féle növényt rejtő díszkertről Derőcén, ami gyógyít testet és lelket és trópusi dzsungellé varázsolta kertjét a kiskőrösi műszerész. Országosan pedig párját ritkítja a szigetvári leanderliget.
