Kertünk-Portánk

Segítő vagy kártevő: mit kezdjünk a harlekinkaticával?

Wikimedia Commons
Wikimedia Commons
Egyre több harlekinkatica tűnik fel az őszi házfalakon.

Ahogy beköszönt az őszi napsütés, sok házfalat ellepnek a színes, narancsos-pirosas harlekinkaticák, gyakran a lakásokba is betévednek. Sokan nem tudják, mit kezdjenek velük – örüljenek, hogy természetes rovarirtóként dolgoznak, vagy inkább próbálják eltávolítani őket?

A harlekinkatica eredetileg Ázsiából származik, és 2008-ban jelent meg először Magyarországon. Eredetileg biológiai védekezésre – vagyis kártevők elleni természetes megoldásként – telepítették be Európába, de gyorsan túlszárnyalta a várakozásokat. Olyannyira, hogy ma már az egyik legelterjedtebb katicafaj lett, és közben háttérbe szorította az őshonos fajokat – írja az Agrofórum.

A harlekinkatica valóban hatékony ragadozó: egyetlen példány naponta több tucat levéltetvet pusztít el, lárvái pedig még falánkabbak. Táplálékuk közé tartoznak a levéltetvek, levélbolhák, pajzstetvek, sőt, atkák is – vagyis sok szempontból hasznosak a kertben.

A gondok akkor kezdődnek, amikor őszi telelőhelyet keresnek. Ilyenkor gyakran hatalmas csapatokban jelennek meg házfalakon, ablakkeretekben, padlásokon, és még a lakásba is bejutnak. Permetezéssel nem érdemes próbálkozni – nem hatékony, ráadásul feleslegesen terheljük a környezetet. A legjobb megoldás a mechanikus eltávolítás, például porszívóval vagy seprűvel.

A mezőgazdaságban is okozhatnak bosszúságot. Kései érésű szőlőknél, gyümölcsöknél előfordul, hogy a bogyókba költöznek, és préseléskor testükből olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek kellemetlen ízt adnak a bornak – ezt hívják metoxipirazin-szennyezésnek.

Mérlegelve előnyeiket és hátrányaikat, a szakértők szerint a harlekinkatica összességében mégis inkább hasznos, különösen a fásszárú növények kártevői ellen. Ugyanakkor érdemes tudatosan kezelni a jelenlétüket: kint hagyni őket a természetben, de bent a lakásban nem tűrni meg.

Színes, szorgos, de kissé tolakodó – a harlekinkatica jó példája annak, hogy a természetben a „jó” és „rossz” sokszor csak nézőpont kérdése.

Korábban megírtuk, hogyan csábíthatunk katicabogarakat a kertünkbe. Van, ahová viszont nem kell csábítani őket, annyian voltak, hogy a radaron esőfelhőnek tűntek.

Kapcsolódó
7 meglepő érdekesség kedvencünkről, a katicabogárról
A családnak 6000 ismert faja van, ebből hazánkban hozzávetőlegesen 90 őshonos.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik