Ahogy beköszönt az őszi napsütés, sok házfalat ellepnek a színes, narancsos-pirosas harlekinkaticák, gyakran a lakásokba is betévednek. Sokan nem tudják, mit kezdjenek velük – örüljenek, hogy természetes rovarirtóként dolgoznak, vagy inkább próbálják eltávolítani őket?
A harlekinkatica eredetileg Ázsiából származik, és 2008-ban jelent meg először Magyarországon. Eredetileg biológiai védekezésre – vagyis kártevők elleni természetes megoldásként – telepítették be Európába, de gyorsan túlszárnyalta a várakozásokat. Olyannyira, hogy ma már az egyik legelterjedtebb katicafaj lett, és közben háttérbe szorította az őshonos fajokat – írja az Agrofórum.
A gondok akkor kezdődnek, amikor őszi telelőhelyet keresnek. Ilyenkor gyakran hatalmas csapatokban jelennek meg házfalakon, ablakkeretekben, padlásokon, és még a lakásba is bejutnak. Permetezéssel nem érdemes próbálkozni – nem hatékony, ráadásul feleslegesen terheljük a környezetet. A legjobb megoldás a mechanikus eltávolítás, például porszívóval vagy seprűvel.
A mezőgazdaságban is okozhatnak bosszúságot. Kései érésű szőlőknél, gyümölcsöknél előfordul, hogy a bogyókba költöznek, és préseléskor testükből olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek kellemetlen ízt adnak a bornak – ezt hívják metoxipirazin-szennyezésnek.
Mérlegelve előnyeiket és hátrányaikat, a szakértők szerint a harlekinkatica összességében mégis inkább hasznos, különösen a fásszárú növények kártevői ellen. Ugyanakkor érdemes tudatosan kezelni a jelenlétüket: kint hagyni őket a természetben, de bent a lakásban nem tűrni meg.
Színes, szorgos, de kissé tolakodó – a harlekinkatica jó példája annak, hogy a természetben a „jó” és „rossz” sokszor csak nézőpont kérdése.
Korábban megírtuk, hogyan csábíthatunk katicabogarakat a kertünkbe. Van, ahová viszont nem kell csábítani őket, annyian voltak, hogy a radaron esőfelhőnek tűntek.
