A téli fűtési szezonban sok háztartásban jelentős mennyiségű hamu gyűlik össze. Ilyenkor felmerülhet a kérdés: vajon jó ötlet-e ezt egyszerűen kiszórni a kertbe? Hasznos talajjavító lehet, vagy inkább árt? A válasz nem egyértelműen igen vagy nem: a hamu valóban értékes anyag lehet, de csak megfelelő mennyiségben és körültekintéssel alkalmazva – írja az Agrofórum.
Nem mindegy, mennyi hamu kerül a talajra
A fa elégetése után visszamaradó hamu sokak számára kézenfekvő megoldásként kerül a kertbe, különösen nagyobb, művelés alatt álló területeken. Bár elsőre praktikusnak tűnik, a túlzott mennyiségű kiszórása komoly problémákat is okozhat. A hamu ugyanis nemcsak a talaj szerkezetét és kémhatását befolyásolja, hanem közvetve a termesztett növények fejlődésére és terméshozamára is hatással van.
Erősen lúgos hatású anyag
A hamu egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy kifejezetten lúgos kémhatású: pH-értéke jellemzően 10 és 13 közé esik, tehát a talajba dolgozva jelentősen képes emelni annak pH-ját. Savanyú talajokon ez akár előnyös is lehet, hiszen segíthet a kedvezőtlen kémhatás javításában. Ugyanakkor semleges vagy eleve lúgos talaj esetén a hamu túlzott használata könnyen felboríthatja az egyensúlyt.
Ezért fontos figyelembe venni azt is, milyen növények kerülnek az adott területre. Azok a fajok, amelyek kifejezetten savanyú talajt igényelnek, kifejezetten rosszul reagálhatnak a hamuval kezelt talajra.
Zöldségeskertben csak mértékkel
A legtöbb zöldségnövény számára a kissé savanyú talaj tekinthető ideálisnak. Ennek megfelelően a veteményesben csak nagyon visszafogott mennyiségben ajánlott a hamu használata. Egyes növények – például a cékla, a cukkini vagy a bab – jobban tolerálják a lúgosabb közeget, de még ezeknél sem célszerű túlzásba esni.
A nem megfelelő pH-értékű talaj ugyanis akadályozza a tápanyagok felvételét, ami könnyen hiánytünetekhez, gyengébb fejlődéshez és akár jelentős terméskieséshez is vezethet.
Tápanyagot is ad
A hamu előnyei közé tartozik, hogy bizonyos tápanyagokat is tartalmaz. Az elégetett fa fajtájától függően kisebb mennyiségben kálium- és magnézium-karbonát, nagyobb arányban pedig kalcium-karbonát kerülhet vissza a talajba. Emellett nyomokban mikroelemek – például vas, mangán, bór, réz és cink – is megtalálhatók benne.
Ezek az anyagok hozzájárulhatnak a talaj tápanyag-ellátottságához, ám ettől még nem teljes értékű trágya. Hatása inkább kiegészítő jellegű, és kizárólag mértékkel érvényesül kedvezően.
Mire használható még a hamu?
A hamu nemcsak talajjavítóként hasznosítható. A vegetációs időszakban, kis mennyiségben kiszórva, mechanikai védelmet nyújthat a csigák ellen is. Lúgos, szárító hatása miatt a csúszómászó kártevők elkerülik a hamuval borított felületeket. Fontos azonban, hogy ezt a módszert is csak ideiglenes megoldásként alkalmazzuk, hiszen csapadék hatására gyorsan elveszíti hatását.
Egy kertben szinte semmi nem hulladék, újrahasznosíthatjuk a karácsonyfát, a krumplihéjat és a villamossági szekrényt is.
