Kevés olyan gyümölcstermő növény akad, amelynek termése ennyire szokatlan látványt nyújt. A Nyugat-Kínából és a Himalája térségéből származó kék babfa hosszúkás termései élénk kék vagy kékesszürke színűek, belsejükben pedig áttetsző, zselés gyümölcshúst találunk. A különleges növény Magyarországon is nevelhető.
A kék babfa (Decaisnea fargesii) a kékhüvelyfélék családjába tartozik. Más néven kínai kékhüvelyként, kék kolbászfa néven, angol elnevezése nyomán pedig „halott ember ujjai” néven is emlegetik. Utóbbi nem véletlen: a hosszúkás, húsos, kék termések valóban emlékeztethetnek az ujjakra.
Tavasszal virágzik, ősszel érnek be a kék termések
A kék babfa eredeti élőhelyén akár 5-8 méter magasra is megnőhet, a hazai kertekben azonban jellemzően 3-4 méteres cserje vagy kisebb fa fejlődik belőle – olvasható Megyeri Szabolcs Kertészete oldalán. Vastag hajtásai kékes hamvasak, nagy, akár 60-90 centiméter hosszú, összetett levelei pedig különösen mutatósak. A levélkék mélyzöldek, fonákjuk kékeszöld árnyalatú.
Tavasszal, április-május környékén lecsüngő fürtökben nyíló, zöldessárga, harang alakú virágokat hoz. Ezekből fejlődnek ki a nyár folyamán a különleges termések. A körülbelül 8-10 centiméter hosszú, babra vagy kolbászra emlékeztető hüvelyek szeptember-októberben érnek be, színük a kéktől a kékesszürkéig változhat. Közben a növény lombja is citromsárgára színeződik.
A termés belsejében fekete magok ülnek, amelyeket áttetsző, kocsonyás gyümölcshús vesz körül. Ez a zselés rész ehető, ízét gyakran a görögdinnyéhez hasonlítják. Elsősorban frissen fogyasztják, a termés azonban inkább különlegességnek számít, mint nagy mennyiségben felhasználható kerti gyümölcsnek. A magok nem ehetők.
A kertben is nevelhető, de a fiatal növényekre figyelni kell
A kék babfa gondozása alapvetően nem bonyolult. Napos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát, bár árnyékban kevesebb termést hozhat. A tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, laza talajt kedveli, de a talaj kémhatására kevésbé érzékeny. Vízigénye közepes, tartós szárazság idején rendszeres öntözést igényel.
A növény egyik gyengébb pontja a téli hideg és a szárazság tűrése. A fiatal példányokat ezért érdemes dézsában nevelni, és védett, fagymentes helyen teleltetni, amíg kellően megerősödnek. A kiültetésnél válasszunk szélvédett, napos vagy enyhén árnyékos helyet.
Metszésénél elsősorban a sérült, beteg ágakat kell eltávolítani, illetve szükség esetén a méretét szabályozni. Különösebb növényvédelmi beavatkozást általában nem igényel, kártevői és betegségei ritkán okoznak problémát.
Több különleges gyümölcsről is írtunk már, így a csirimojóról és a Magyarországon is termesztett chayote tökről.
