A jakut póni – vagy ahogyan közismertebb nevén ismerjük, a jakut ló – ritka fajta. Szibéria középső és északi területeiről származik, feltételezések szerint a tundraló leszármazottja.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="750" width="1000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A jakut ló a világ leginkább hidegtűrő lófajtája, mely egész évben szabadon él. Átlagos marmagassága 150 cm körül mozog, télen akár 10 cm vastag bundát is növeszt. Talán ezért sem kottyan meg neki a hideg, az akár mínusz 50 fokos hőmérséklet. A ló Jakutföld középső részén nagyon elterjedt. Jakutföld akkora kiterjedésű, mint India és télen hidegebb, mint az Északi-sark.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="628" width="1000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Nyáron zsírt raktároz részben a téli hideg ellen, részben tartalék tápanyagnak. Nagyon szívós, nincs szüksége menedékre, noha az északi félteke legzordabb vidékén él.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="696" width="1000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Képes gondoskodni magáról a hosszú és fagyos tél alatt. A hó alatt megbúvó fűfélékkel és növényekkel táplálkozik.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="641" width="1000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Mit sem von le „nagyságából”, hogy a fajta javítása érdekében az utóbbi években ügető lóval és nehéz igáslóval is keresztezték.
Fotók: jakutitravel.com