Ötven magyarországnyi erdőterületet fedeztek fel

Tudósok műholdképek felhasználásával arra megállapításra jutottak, hogy a globális erdőtakaró legalább 9 százalékkal több, mint amit eddig hittünk.

Mivel az erdők segítenek elnyelni az éghajlatváltozást kiváltó szén-dioxidot, a felfedezés nagy hatással lehet a klímamodellezésre. Tágabb értelemben pedig egy hasznos emlékeztető arra vonatkozóan, hogy mekkora természeti örökséget kell megőriznie az emberiségnek.

A Science című folyóiratban megjelent tanulmányban azt írják, hogy becsléseik szerint 467 millió hektárnyi (4,67 millió négyzetkilométernyi) korábban nem észlelt trópusi és szubtrópusi lombhullató erdőre leltek világszerte.

Ez nagyobb terület, mint a Kongó-medence, a Föld második legnagyobb trópusi erdeje, kétharmada az Amazonas és ötvenszerese Magyarország méretének.

Patrick Monahan kutatásvezető egyenesen a második Amazonas felfedezéseként értékelte a kutatási eredményeiket.

A Föld teljes területét tulajdonképpen lehetetlen bejárni, ezért a tudósok gyakran használnak műholdas képeket az erdőterületek felméréseket. Jean-Francois Bassin társszerző ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a még ezzel a módszerrel is rendkívül nehéz a dolguk.

Egyrészt, mivel a növényzet meglehetősen ritka, gyakorlatilag lehetetlen különbséget tenni a talaj és a fák árnyéka között. Másrészt, a szubtrópusi lombhullató erdők növényzete igencsak különleges. Remekül alkalmazkodtak a száraz körülményekhez, ezáltal az év nagy részében nincsenek leveleik, ami csökkenti a felismerhetőség hatékonyságát.

Hogy pontos eredményt kapjanak, Bastin és kollégái közel kétszázezer műholdképet gyűjtöttek össze, és az algoritmusok helyett maguk végezték el az erdőészlelés aprólékos munkáját.

Új erdőterületekre találtak Afrika, Óceánia és Ausztrália egyes részein, valamint több csendes-óceáni szigeten is.

A kutatók tulajdonképpen kizártnak tartják, hogy más erdőtípusok méretét is alulbecsülték, mert korábbi tanulmányokban is csak a trópusi és szubtrópusi lombhullató erdők számában volt lényeges eltérés.

A friss ismeretek alapján a tudósok világosabb képet kaphatnak az erdők szén-dioxid elszívó képességéről és tisztázhatják, hogy mennyit tudnak nekünk segíteni az éghajlatváltozás okozta küzdelemben az elkövetkezendő években, évtizedekben.

Bár az erdők önmagukban nem menthetnek meg minket a saját üvegházhatást okozó gázkibocsátásainktól, de a fák a legfőbb szövetségesünk ebben a harcban.

Sok trópusi és szubtrópusi lombhullató erdő a biológiai sokféleség szentélye. Hawaii-on például több mint negyven őshonos növényfaj, például a kauila, az uhiuhi, a koki’o, az aiea és a halapepe fák is ilyen erdőkben élnek.

Az ország veszélyeztetett növényfajainak több mint 25 százaléka megtalálható a szubtrópusi erdőkben, melyek ritka madarakban adnak otthont.

Az erdőket egyébként viszonylag gyakran tanulmányozzák. Nem is olyan régen a fáknál kimutatták az alvás jeleit is.