Mozaik

Belépett a hungarikumok előszobájába a csíksomlyói búcsú

A világ magyarságának kiemelkedő eseményévé vált.

A Hungarikum Bizottság minapi döntése értelmében bekerült a hungarikumok előszobájába, a Magyar Értéktárba a csíksomlyói pünkösdi búcsú. Az indoklás szerint a keresztény vallásokon átívelő, 1567-ben első alkalommal megrendezett csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményeként a nemzet összetartozását fejezi ki.

Fotó: MTI

Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba. A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert kiemelkedő nemzeti érték felvételének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe.

Fotó: MTI

A búcsú története

450 évvel ezelőtt azért gyűltek össze Csíksomlyón a katolikus hitükhöz hű székelyek, hogy segítséget kérjenek a hitükben való megmaradáshoz, és hálát adjanak Istennek és a Szűzanyának ezért a segítségért. Az 1567-es segítségkérés a protestánsok és katolikusok közötti erdélyi vallási villongások közepette történt. A Csíksomlyóra zarándokló székelyek ekkor megfogadták, hogy nem valaki vagy valami ellen emelnek szót, hanem Istenbe vetett hitüket erősítik, ennek emlékére minden pünkösd szombatján egységesen elzarándokolnak a Szűzanya tiszteletére Csíksomlyóra.

Fotó: MTI

Csíksomlyó mára jelkép lett: elsősorban a székely nép katolikus hitvallásának a fellegvára, a pünkösdszombati búcsú pedig az újratöltekezés alkalma, nemcsak a székelyeknek, hanem a világon szétszóródott magyarságnak és minden jóakaratú embernek.

Fotó: MTI

Kiemelt kép: MTI

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik