Mozaik

Gyula napján férget űznek és a teheneket is lemossák

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 04. 12. 08:52

Ha a varjú nem látszik ki a búzavetésből, jó termésre számíthatunk.
Korábban a témában:

Április 12-e Gyula napja, s mint megannyi névhez, ehhez is népi hiedelmek tartoznak.

A fáklya szóból származik

A Gyula régi magyar férfi személynév, ami a török eredetű gyula méltóságnévből ered, mely a török jula (fáklya) szóból származik. A honfoglalás korában az ország második főméltóságát nevezték így. Anevet már 1795-ben tévesen, de szándékosan azonosították a latin Julius névvel. Így lett a név női megfelelője a Júlia – olvasható a Wikipédián.

A néphagyomány szerint Gyula napja féregűző nap, Bácskában és Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Ilyenkor kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek megfürdenek, a lovakat, a teheneket leöntik, lemossák.

A nap időjósló nap is egyben

Ha a varjú nem látszik ki a búzavetésből, jó termésre számíthatnak. Székelykevén azt is tanácsolják, ha dinnyét vetünk, vessünk bukfencet, hogy a dinnyék olyan nagyra nőjenek, mint a bukfenc volt.

A hiedelmek szerint e nap előtt nem ajánlatos elkezdeni a szőlő metszését, de most kell vetni a salátát, krumplit és a kerti virágokat. Ezen a napon nem szabad a tyúkot “megültetni”, azaz a tosásokra ültetni.

Kiemelt kép: Pixabay

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.