Minden reggelt napozással kezdik a szurikáták

Hétfőn az egész országot megdöbbentette a hír, hogy elpusztult a Kecskeméti Vadaskert vemhes szurikátája, amelyet egy iskolás gyerek a földhöz csapott. A fiú a tiltás ellenére benyúlt az állathoz, az ösztönösen beleharapott a kezébe, és valószínűleg az ijedségtől vágta földhöz az állatot.

A szurikáták rendkívül tüneményes lények, arról viszont csak kevesen tudnak, hogy a Föld egyik legkooperatívabb állatairól van szó. Alább összegyűjtöttük, mit érdemes az Afrikában őshonos mongúzfélékről, miért kell óvatosan bánni velük és miért fontos óvni őket.

Nem magányos teremtmények

A szurikáták nagy csoportokban, úgynevezett kolóniákban élnek. Akár 50 állat is élhet a telepeken, de jellemzően kezelhetőbb összetételben, 10-15 egyed él együtt. A kolónia több családból áll, mindegyikben egy domináns párral. A szurikátacsaládok tagjai számára ugyanakkor nem kötelező érvényű, hogy ugyanahhoz a csoporthoz tartozzanak.

Mindenki egyért

A kolónia minden tagja részt vesz az élelmiszergyűjtésben, a ragadozók megfigyelésében és az utódok gondozásában. Három kasztjuk van: az őrök, a vadászok és a dadák. A megfigyelők éles hangon riasztják a többieket, ha ragadozómadarat látnak a környéken, hogy mindenki időben el tudjon rejtőzni.

Építészek

Nincs szükség új házat építeni, ha azt a szomszédok már megtették helyetted. A szurikáták kiválóan ásnak, de többnyire más állatok által megkezdett odúkba költöznek. A barlangrendszer akár 15 be- és kijárattal is rendelkezhet, tele van mindenféle kamrákkal és alagutakkal, és akár egy méter mély is lehet. Érdekesség, hogy külön „szobákat” alakítanak ki alváshoz és mosakodáshoz is. A kolóniák általában néhány havonta elköltöznek otthonukból.

A kommunikáció a kulcs

A szurikáták alapvetően extrovertáltak, meglehetősen éles és változatos a hangjuk. A kutatók már tízféle jelzést azonosítottak a fenyegető morgástól a riasztójelzésekig. Sőt, egy tanulmány szerint hang alapján különböztetik meg társaikat. Ez lehet az első bizonyítéka annak, hogy nem emberszabásúak is használják a vokális – hangalapú – felismerést a vadonban.

Kémlelik az eget

A szurikáták pontosan tudják, hogyan kell a ragadozómadarakat kiszúrni a légtérben. A National Geographic szerint a fiatal szurikáták annyira félnek tőlük, hogy még akkor is a barlangrendszerbe húzódnak, ha repülőgépet látnak. Akár 300 méterről is képesek észlelni egy szárnyaló sast.

Vérre menő harc

A szurikáták kitesznek magukért, ha területért harcolnak: ezek a csaták gyakran halállal végződhetnek. Egy 1024 állatfajt vizsgáló kutatásban például őket hozták ki a leggyilkosabbnak. Tény ami tény, a szurikáták elhalálozási okának 20 százalékát teszik ki a gyilkosságok. A szurikáták csak akkor harcolnak, ha már nincs más választás. Ilyenkor a két kolónia felsorakozik egymással szemben, és – mint a futballhuligánok – összecsapnak.

Táplálkozás

A szurikáták rovarokkal táplálkoznak, főként számukra illatos termeszeket, hernyókat és bogarakat fogyasztanak. Emellett hüllőket, tojásokat, kisebb madarakat és gyümölcsöket is esznek. Képesek megölni mérgező kígyókat és skorpiókat anélkül, hogy bármi bajuk esne, a mérgükre ugyanis immunisak.

A szemük megkönnyíti az életüket

A szurikáták tökéletesen alkalmazkodtak a sivatagi életmódhoz. A szemük körüli sötét folt segíti a napfényben való tájékozódást, a hosszú, vízszintes pupillájuk pedig széles látómezőt biztosítanak számukra anélkül, hogy ténylegesen mozgatnák a fejüket. Amikor ásnak, szemhéjuk takarja a szemüket, és megvédi azt a homoktól és egyéb törmelékektől.

Halmokban alszanak

Amikor eljön az alvás ideje, a szurikáták bevonulnak a barlangjukba és egymás hegyén-hátán leheveredve hunynak egyet. A nyári forróságban előfordul, hogy kicsit szétszóródnak, és még a földfelszín felett is tölthetik az éjszakát. Reggelente napozással indítanak, hogy felhevítsék a testüket a hűvös éjjel után.

Hízással rendezik a viszályokat

Amikor egy domináns nőstény szurikáta elpusztul, a legidősebb, legsúlyosabb lánytestvére veszi át a kolónia vezetését. Csakhogy van, amikor a fiatalabb testvérek is hatalomra törnek. A kérdést végül egy étkezési versennyel döntik el: elkezdenek minél többet enni, hogy súlyban és méretben beérjék a trónörököst.

(MNN, kiemelt kép: Thinkstock)