A tiszavirágzás – azaz a kérészek ragzása, násztánca – tömegesen mára főleg a Tiszán és mellékfolyóin figyelhető meg, pedig a rovar Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított. Egyedszámának drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatóak, úgymint a folyószabályozások, mederátalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme, folyók szennyezése.
A tiszavirágzás látványos esemény, ugyanakkor fontos ökológiai jelentősége is van, mert ezek a rovarok számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. Ilyenkor számtalan sirályt, csért, gémet, gólyát láthatunk a folyóknál, amint a terített asztalnál lakmároznak.
Az MTI által közreadott gyönyörű felvételek a Tisza tiszacsegei szakaszán készültek 2018. június 10-én.
Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
