A felmelegedő Északi-sarkvidéken élő növények magasabbra nőnek – ez derült ki az elmúlt három évtized méréseit elemző nemzetközi kutatásból. Az Alaszkából, Kanadából, Izlandról, Skandináviából és Oroszországból gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a változásért a melegedő éghajlat a felelős. A kutatásban részt vevő 180 tudós szerint a növények magasságának növekedése végső soron tovább emeli majd a hőmérsékletet is – számolt be a BBC a Nature folyóiratban megjelent tanulmányról.
Isla Myers-Smith, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője előrejelzésében azt jósolta, hogy
a jelenleg néhány centiméteres északi-sarkvidéki flóra magassága az évszázad végére megduplázódhat. Ez nem tűnik drámai változásnak, de ha az ember elképzeli, hogy a saját lakóhelyét körülvevő erdő fáinak magassága kétszeresére nő, az már elég meghökkentő
– magyarázta a tudós.
Az Északi-sarkvidéken nem élnek meg a fák abban a rövid hideg időszakban, ami alatt a növények növekedhetnek. A növényzet kis méretű fajokból áll, amelyek a talajhoz simulnak. De a térség faunájában gyors változás zajlik. Az elmúlt évtizedekben a régióban mérték a legnagyobb arányú hőmérséklet emelkedést. Nem csak arról van szó, hogy az ott élő növények magasabbak lettek, még érdekesebb, hogy a magasabb növények olyan területeket is benépesítenek, ahol eddig sohasem éltek meg nagy számban.
A kutatók szerint a változásra oda kell figyelni, hiszen az megváltoztathatja a tundra ökoszisztémájának működését. A magasabb északi-sarkvidéki növények több havat gyűjtenek maguk köré, ami elszigeteli a talajt a nagyon hideg levegőtől és megakadályozza, hogy túlságosan megfagyjon. Ezért a nyári időszakban könnyebb az olvadás, amelynek során üvegházhatású gázok szabadulnak ki a légkörbe, ami szintén erősíti a felmelegedést.
Emellett a magasabb növények “feje” már átüt a hórétegen, ezáltal a felszín sötétebbé válik, és az ökoszisztéma több hőt tud felvenni a Naptól.
Még sok a bizonytalanság, de a tundra magasabb növényvilága felerősítheti a klímaváltozást az Északi-sarkon és az egész bolygón
– hangsúlyozta Anne Bjorkman, a tanulmány másik társszerzője, a német Senckenberg Biodiverzitás- és Klímakutató Központ tudósa.
Myers-Smith elmondta: a kutatás mellett az is céljuk volt, hogy nyilvánossá tegyék az adatbázist, amelyből dolgoztak, és így a jövő kutatói számára is elérhető legyen olyan kérdések megválaszolásához, amelyek jelenleg fel sem merülnek – írta az MTI.
Kiemelt kép: Hannes Grobe/Wikimedia Commons
