Mozaik

Megkezdték őszi vadászatukat a magyar madárpókok

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2018. 10. 14. 09:02

Különlegessége, hogy nem sző fogóhálót.
Korábban a témában:

A Körös-Maros Nemzeti Park szikes pusztáit járva jó eséllyel megpillanthatunk egy-egy szongáriai cselőpókot, különösen az őszi időszakban, olvasható a nemzeti park weboldalán.

Fotó: Wikimedia Commons

Magyarország legnagyobb termetű pókfaja

Elsődlegesen a szikes pusztákon, valamint az ezekkel szegélyes kötöttebb homoktalajokon él. Az Alföld homokos, szikes vidékein él függőleges lyukakban. Eredete a sztyeppékre – Dzsungária, egy Altaj környéki, félsivatagi klímával rendelkező terület – vezet; másik elnevezése, az orosz tarantula is erre utal. Akár 4 centiméteres testhosszával Magyarország legnagyobb termetű pókfaja. Lábait kiterjesztve akár a 10 cm-es átmérőt is elérheti. Méltán nevezte Kolosváry Gábor 1931-ben, a Természet című folyóiratban a „mi madárpókunknak”. Mérete miatt gyakran össze is tévesztik a madárpókokkal, noha jóval kisebb mint egy átlagos madárpók. Színe általában barna, szürke, illetve ezek különféle árnyalatai, esetenként narancs-barna. Hatalmas csáprágója színe világos- vagy sötét barna, alsó és felső része fekete. Hazánkban védett. (Wikipédia)

Különlegessége, hogy nem sző fogóhálót. Szürkületkor előbújik üregéből és annak környékén portyázva lerohanja áldozatait, tücsköket, futóbogarakat, különböző rovarokat. Legnagyobb eséllyel ősszel találkozhatunk vele, ilyenkor a téli elvermelés előtt igen intenzíven vadászik az alkonyati órákban. Nemcsak a szikes pusztákon, hanem a kisebb falvak nagy, füves udvaraiban is feltűnhet, főleg az esti villanyfénynél, amikor a rovarok is megjelennek.

Tudtad, hogy a pókoknak is mancsaik vannak?
Egészen máshogy nézel majd innentől az ízeltlábúakra.

Alapvetően nem támad, csak akkor csíp meg valakit, ha megszorítják, megnyomják vagy veszélyben érzi magát. Csípése erős, a lódarázséhoz hasonló. A csípés émelygést, hányingert és heves szívdobogást idézhet elő.

Fotó: Wikimedia Commons

A szongáriai cselőpókok a telet általában a saját maguk által készített mély repedésekben, furatokban töltik. Ha átvészelik a hideg évszakokat, akkor 2-3 évig is elélhetnek. Az utódokról kizárólag a nőstények gondoskodnak, a pici pókokat első vedlésükig a saját utótestükön hordozzák. Ilyenkor a földbe vájt üregek tetejét is befonják, lezárják, hogy védjék utódaikat.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.