Mozaik
Córdoba, 2018. augusztus 1.
Utcai hõmérõvel fényképezkednek turisták Córdobában 2018. augusztus 1-jén, amikor a hõmérséklet bõven meghaladja a 40 Celsius-fokot. (MTI/EPA/Salas)

2018 lett a legmelegebb év Magyarországon

A hőség mellett nagyon hideg napokat is hozott a tavalyi év.
Korábban a témában:

Az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 lett a legmelegebb év Magyarországon, a felmelegedés a globális melegedésnél is nagyobb mértékű – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI számára készített elemzéséből.

A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban 11,99 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,66 fokkal múlja felül. 2018 rendkívül enyhe januárral kezdődött, az év során csak a február és a március volt hidegebb a sokéves átlagnál.

Ezt meleg április és május követte. Míg az első tavaszi napon mínusz 24,6 fokot rögzített az automata Sátorhelyen, a tavasz utolsó napján már 32,9 fok volt Sajópüspöki állomáson. Összességében a 3. legmelegebb tavasz volt a tavalyi. A nyári hónapok közül az augusztus került be a legforróbb augusztusok sorába, a 4. helyre, ősszel pedig októberben alakult jóval átlag felett a hőmérséklet.

Hosszú és forró volt az idei nyár
Három jelentős hőségperiódus volt.

Tavaly nyáron három komoly hőségperiódus volt. A legtöbbször, 51 nap Fülöpházán haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. 2018 legmagasabb hőmérsékletét Budakalászon rögzítették, július 29-én 36,6 fokot mértek. Összességében a 7. legmelegebb nyár volt a tavalyi.

Az ősz is rekord közeli, 1901 óta a 2. legmelegebb ősz volt. Szeptember elején nyári meleg volt.

Ezzel együtt nemcsak meleget, hanem “zimankót” is hozott a tavalyi év. Február végén, március elején tíz napig tartott a nagy hideg: mínusz 9 fok körüli országos átlagos minimum hőmérséklettel.

Pomáz, 2018. február 27.
Karvaly (Accipiter nisus) vadászik a hóesésben Pomáz környékén 2018. február 27-én.
MTI Fotó: Kovács Attila

A csapadékviszonyokat tekintve a tavaszi hónapok változatos képet mutattak. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős volt a csapadékhiány. Március a 3. legcsapadékosabbnak, míg április a 6. legszárazabbnak bizonyult 1901 óta.

A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Heves esőzések során több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki.

Október közepétől a hónap végéig egy száraz, átlag feletti csúcshőmérsékletű időszak következett. A szokásos októberi csapadék csupán 40 százaléka hullott, pár napra koncentráltan. Október közepére határainkon túl, a Duna felső vízgyűjtő területén aszály alakult ki, így több szakaszon is rekord alacsony volt a vízállás a Dunán.

Medve, 2018. október 16.
Megfeneklett hajó a Duna mellékágának árterében a felvidéki Medve határában 2018. október 16-án. Az augusztus óta tartó csapadékszegény idõjárás miatt a folyó vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken.
MTI/Krizsán Csaba
71 éve nem volt ilyen alacsony vízállás a Dunán
Több helyen megdőlt a valaha mért legkisebb vízszintként rögzített rekord.

Az év utolsó hónapja az átlagosnál szárazabb volt, így összességében átlag körüli: 589,9 milliméter csapadék hullott 2018-ban országos átlagban.

Külön kiemelték, hogy a 10 legmelegebb év közül 8 az ezredforduló utáni évek közül került ki. Magyarországon melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,23 fok, ami a globális melegedés trendjét némileg meghaladja – olvasható az elemzésben.

Kiemelt képünk illusztráció, 2018 nyarán a spanyolországi Cordobában készült – Fotó: MTI/EPA/Salas

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.