A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával ismét országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben 2019. január 18-21-én bárki részt vehet.
Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett különösen az óvodák, az általános és középiskolák részvételére számít.
A felmérés akár okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapja IDE KATTINTVA érhető el.
Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja! Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, illetve kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag kisrágcsáló (egér- és pocokfajok) zsákmányállat-kínálata áll.
A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken; illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, melyek veszélyt jelentenének a bagolysokaságra.
A baglyok természetesen semmiféle fizikai veszélyt nem jelentenek az emberekre, a társ- és háziállatokra! A fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás (felöklendezett, emészthetetlen szőr és csont „gombóc”) az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot, könnyen összesöpörhető, feltakarítható.
Jelenlétük ugyanakkor gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a madarak mindegyike napi három-hat kisrágcsálót is elfogyaszt, ami száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva akár ötvenezer mezőgazdasági kertevő egeret és pockot jelent!
Ha a baglyok (és más ragadozómadarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani. Ráadásul az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a városlakó, természeti élményekre vágyó lakosság számára.
Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, amit tőlük átvéve, 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez.
A telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.
Kiemelt kép: MTI
