Mozaik

Második körét kezdte meg a Nap körül a NASA űrszondája

Óránként 343 ezer kilométert tesz meg az amerikai űrjármű.
Korábban a témában:

Nap körüli száguldásának második körében jár az amerikai Parker Solar Probe napszonda, írta a National Geographic Magyarország. Az űrjármű 161 nap alatt tette meg az első kört, így eddig minden a terveknek megfelelően halad – adta hírül a NASA blogja.

A 343 ezer kilométer/órás sebességgel kalkulált 24 kört hét év alatt kell teljesítenie az űrjárműnek.

Naprendszerünk egyetlen csillagának felszíni jelenségeit, a napkorona fizikai jellemzőit – hőmérsékleti és nyomásviszonyait – vizsgálja a műszer. A tudósok reménykednek abban, hogy a szonda 24 körösre tervezett Nap-körútja végére választ kaphatnak több eddig megválaszolatlan tudományos kérdésre, például mi okozhatja azt, hogy csillagunk felszíni hőmérséklete alacsonyabb, mint a napkoronáé.

A Nap

Naprendszerünk központi égitestje egy több ezer Celsius fokon izzó, hatalmas gázgömb. Anyaga plazma állapotú forró gáz, mely az elektromosságot kiválóan vezeti. A gáz kémiai összetétele 70% hidrogén, 28% hélium és 2% egyéb elem keveréke.  A Nap szerkezete gömbhéjas, a 6000 fokos fotoszféra az a réteg, ahonnan a Földre érkező napfény 90%-a származik. A fotoszférát egy forróbb és vastagabb réteg, a kromoszféra követi, ezen kívül helyezkedik el a Nap legkülső gömbhéja a napkorona. A korona vastagsága meghaladja a Nap átmérőjét és a csillag központi részétől távolodva fokozatosan tűnik el a bolygóközi anyag részecskéi között.

Az űrjármű az amerikai űrkutatási Hivatal (NASA) Deep Space Network nevű kommunikációs rendszerén keresztül adatokat szolgáltat a Földre. A kommunikációs rendszer január elsejétől teljes körűen működésbe lépett. Az űrhajó első teljes köréről gyűjtött adatállományt áprilisban tölti le.

Eddig több mint 17 gigabitnyi tudományos adat került letöltésre. A tudósok tájékoztatása szerint az előzetes kalkulációknak megfelelően halad a küldetés, az online rendszerrel hibátlan a kommunikáció.

A Naprendszer

A kapott adatok sok új tényt feltárhatnak majd, amelyeket pontosan még nem ismerünk, és reményeink szerint az új felfedezésekkel a Parker Solar Probe teljesíti a küldetését, rávilágít Napunk eddig ismeretlen rejtélyeire

– hangsúlyozta Nour Raouafi, a project egyik tudósa.

A Nap körül keringő szonda jelenleg aphelion helyzetben száguld, ami azt jelenti, hogy ezekben a napokban van legtávolabb Naprendszerünk központi égitestjétől. Hosszú útja során napközelbe, azaz perihelion helyzetbe először 2018 novemberében került, másodszor ugyanez a pozíció április negyedikére várható.

A Parker Solar Probe sikeres küldetése esetén a tudósok bíznak abban, hogy válaszokat kaphatnak a Nap fizikájával kapcsolatos alapvető fontosságú kérdésekre, valamint az új adatok birtokában a későbbiekben az időjárási előrejelzések is pontosabbá válhatnak.

Kiemelt kép: Fantáziarajz a Parker Solar Probe szondáról, amint megközelíti a Napot – FORRÁS: NASA/JOHNS HOPKINS APL/STEVE GRIBBEN

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.