Mozaik

Az eszkimók gyerekkorban megtanulják, hogyan kezeljék a haragot

Az inuitok egyszerű módszerrel tanítják meg a gyerekeiknek azt, hogyan irányítsák a haragot.
Korábban a témában:

Felgyorsult világunkban egyre több a stressz, így nem meglepő, hogy a haragos emberek száma is megnőtt.
Pedig dühösnek lenni nem jó, ezt mindannyian érezzük, ezért sokan próbálják is csökkenteni a stresszt az életükben.

A dühös emberre jellemző, hogy ,,fújtat”. Mély levegővételekkel igyekszik csillapítani feltörő haragját, és ez jó. Azonban még jobb lenne, ha egyáltalán nem is lennénk haragosak.

Vajon megtaníthatók a gyerekek arra, hogy soha ne legyenek mérgesek? – olvasható a kérdés az mnn oldalán.

A kérdésre Jean Briggs híres antropológus adott választ, aki az 1960-as években 17 hónapot töltött egy inuit közösségben.

Fotó: Wikimedia Commons/Ansgar Walk

Briggs még ma is álomszerűnek ítéli az ott eltöltött időt. Megdöbbentette a közösséget körülvevő végtelen nyugalom, ami szöges ellentétben állt saját zűrzavaros érzelmeivel. Hihetetlen volt számára, hogy még akkor sem árulkodott haragról egyetlen inuit viselkedése sem, mikor valami igazán dühítő dolog történt.

Az érzelmek irányítását az eszkimók között nagyra értékelik. A nyugalom fenntartása szélsőséges körülmények között az érettség, a felnőttkor lényeges jele

– írta Briggs 1971-ben ,,Soha ne haraggal” c., az eszkimók életéről szóló könyvében.

Hogy tudnak ennyire nyugodtak lenni?

A válasz a gyerekekben keresendő. A higgadtság megőrzésének képességét a gyerekek a szüleiktől tanulják.

Briggs jelen volt egy esetnél, mikor egy gyerek megdobta az anyját kővel. Az anya odahívta a gyereket, és düh helyett higgadtan elmondta neki, hogy fájt, amit tett. Dühöngés helyett, csak a tett igazi következményét illusztrálta: a fájdalmat.

Fotó: Wikimedia Commons/Ansgar Walk

Több évtizeddel később Michaeleen Doucleff író követte Briggs nyomdokait, elment a kanadai városba, Iqaluitba, ,,a szülői bölcsességet keresve”. Különösen arra volt kíváncsi, hogyan tanítják a szülők a gyerekeket az érzelmeik uralására.

Doucleff egy közös pontot talált, az anyák egyetlen aranyszabályt említettek – ne kiabálj se a kisgyerekkel, se előttük.

Ez egy ördögi kör. A gyerekek problémás viselkedése megteremti a vágyat, hogy keményen, verbális eszközöket használva fegyelmezzen a szülő, de ez a cselekedet a fiatalokat ugyanarra a viselkedésre tanítja

– mondta a Pittsburghi Egyetem kutatója, Ming-Te Wang egy 2013-as tanulmányban .

Úgy tűnik, az inuit társadalom már régen megtanulta ezt a leckét, és sikerült megtörnie a ciklust.

A hagyományos inuit szülői viselkedés hihetetlen. Ha az összes nevelési módszert és szülőtípust szelídségüket figyelembe véve világszerte rangsorolnánk, az inuit megközelítés valószínűleg az első helyezettek között lenne

– írja Doucleff.

Az inuitok a világ egyik legkeményebb éghajlatában sokszor a túlélésért küzdenek – mégis ez a népcsoport békében él önmagával és másokkal. Talán épp azért, mert ez a társadalom mindenekelőtt a kedvességre tanít.

Kiemelt kép: Wikimedia Common/Ansgar Walk

Várnak a finnek, pályázz, utazz ingyen és tanulj boldogságot tőlük
Most akár személyesen is megtapasztalhatjuk, hogy miért a finnek a világ legboldogabb emberei. 

Kommentek

Atyha, 2016. szeptember 19.
Leégett római katolikus templom maradványai a székelyföldi Atyhában 2016. szeptember 19-én. A templomépület villámcsapás következtében gyulladt ki és égett le. A lángok olyan gyorsan elterjedtek, hogy - noha a plébános és a harangozó is a templomban tartózkodott a villámcsapás idején - a templom értékei közül csak a szentségtartót és néhány miseruhát tudtak kimenteni.
MTI Fotó: Haáz Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.