A kőszegi szőlő jövés, a szőlőhajtások megörökítésének rítusa már a 16. századtól hagyomány. Minden évben Szent György napján mutatták be és rajzolták le a hajtásokat, ezen a napon választották meg a hegybírót, a hegymestereket, a városi tisztségviselőket. Mindezek dokumentálását, a Szőlő Jövésnek Könyvét 1740 óta vezetik, írta a hungarikum.hu.
A szőlőhajtások Szent-György napi bemutatásának legalább 400, a hajtásoknak a Szőlő Jövésnek Könyvébe történő bejegyzésének csaknem 300 éves szokása a mai napig is élő hagyomány.
2013-ban a szőlővesszők bemutatásának és berajzolásának hagyományát felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, most a Magyar Értéktárba is bekerült.
Ugyancsak bekerült a magyarországi kékfestés is.
A magyarországi kékfestés közösségét napjainkban még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Oktatás hiányában a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása kizárólag e műhelyekben lehetséges.
A működő és átmenetileg szünetelő műhelyek sorsa a fiatal generációkon múlik. A kékfestők számos elismerés mellett a szakma megbecsülését is kivívták maguknak. A Népművészet mestere díjat eddig hárman nyerték el, többen a Népművészet ifjú mestere cím birtokosai, emellett tizenöten népi iparművészként is tevékenykednek, tevékenykedtek.
Napjainkban az értékek, értékrendek küzdelme folyik a világban, olyan több száz éves értékek sorsa kérdőjeleződik meg, mint a család, a nemzet vagy a keresztény kultúra. Fontos a települési, megyei, nemzeti értékek számbavétele, megőrzése és továbbörökítése
– mondta el Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság gyűlésén.
A gyűlés döntése alapján két élő hagyományhoz kapcsolódó értéket emeltek be a Magyar Értéktárba, a bővítéssel így 163-ra emelkedett a Magyar Értéktárban szereplő elemek száma.
Kiemelt kép: az 1740-től vezetett Szőlő Jövésnek Könyve. Az első, már betelt könyvet ma a kőszegi városi múzeumban őrzik. Fotó: MTI/Büki László
