Átadták a kékfestés hagyományát a világ szellemi kulturális örökségévé nyilvánító dokumentumot a pápai Kékfestő Múzeumban kedden, így már négy magyar vonatkozású elem szerepel a az UNESCO reprezentatív listáján , írta az MTI.
Az ünnepségen Krucsainé Herter Anikó kultúráért felelős helyettes államtitkár felidézte, hogy a mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a magyar solymászat mellett kapott helyet a kékfestés hagyománya az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) listáján.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kékfestés tudománya családon belül öröklődő hagyomány, amely nem tanulható meg az iskolapadban. Olyan mesterség, amelyhez nélkülözhetetlenek a kémiai, fizikai, matematikai ismeretek és művészeti véna is szükséges hozzá.
Országos Kékfestő Fesztivál 2018
Már 19. alkalommal rendezték meg a Baranya megyei Nagynyárádon az Országos Kékfestő Fesztivált július 28-29-én. A rendezvény egyben a magyarországi kékfestő mesterek találkozója is volt, hiszen az összes ma működő műhely megjelent kékfestő anyagával. Kékre varázsolta a fesztivált kísérő vásár hangulatát a bácsalmási, a tiszakécskei, a tolnai, a győri és a nagynyárádi műhely sok szép portékája. Emellett kiállítás és kékfestő kelmét felhasználó divatbemutató is színesítette a szakmai programot. Az érdeklődők Sárdi János nagynyárádi kékfestő műhelyének berendezését is megtekinthették.
Közzétette: Szellemi kulturális örökség Magyarországon – ICH in Hungary – 2018. augusztus 1., szerda
A kékfestés egy több évszázados textilfestési technika, melynek elődje, a kelmefestés és a textilnyomás már a 16. századtól léteztek. A kék szín elérésére a festőcsüllenget (Isatis tinctoria) használták, mely Európában őshonos festőnövény volt. Az 1600-as években Indiából hozták be Európába az indigó nevű növényt (Isatis indigofera), melynek festőanyaga színtartóbb, töményebb, jobb minőségű volt, így használata gyorsan elterjedt a posztó- és vászonfestésben. Maga a kékfestő elnevezés először 1770-ben bukkant fel egy pápai lakos, Bengely István egyik levelében.
A kékfestést november végén nyilvánították az emberiség szellemi kulturális örökségévé. A jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be.
A felvételt igazoló UNESCO-dokumentumot az ünnepségen adták át a bácsalmási, a győri, a nagynyárádi, a szombathelyi, a tiszakécskei és a tolnai kékfestő műhelynek, valamint elismerésben részesült a pápai Kékfestő Múzeum és a magyarországi kékfestés hagyományinak ápolásáért végzett tevékenységéért Domonkos Ottó.
Nagy-L. István, a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy három és fél évvel ezelőtt indult el a kékfestés a hungarikummá válás útján és reményei szerint a jövőben sikerül majd megszerezni a címet. Áldozó Tamás, Pápa polgármestere elmondta: bár nem városi tulajdon a Kékfestő Múzeum, az önkormányzat mégis áldoz ebben az évben a felújítására, hiszen elkötelezett a kékfestés hagyományának ápolása mellett.
Magyarországon jelenleg hat kékfestő műhely működik, kelméikből függönyök és terítők készülnek, a pápai Kékfestő Múzeum pedig a régi kékfestő műhelyeket és berendezési tárgyaikat mutatja be.
Kiemelt kép: kékfestő.com
