Mozaik
Kõszeg, 2015. április 24.
A korábban betelt, 1740-tõl vezetett Szõlõ Jövésnek Könyve a Jurisics-vár lovagtermében tartott ünnepségen Kõszegen 2015. április 24-én. Az elsõ, már betelt könyvet ma a kõszegi városi múzeumban õrzik.
MTI Fotó: Büki László

Magyar érték lett a kőszegi szőlő jövés és a hazai kékfestés

Hungarikum Bizottság két új értéket vett fel a Magyar Értéktárba: a magyarországi kékfestés és a kőszegi szőlő jövés hagyományát. Így 163-ra bővült az Értéktár elemeinek száma.
Korábban a témában:

A kőszegi szőlő jövés, a szőlőhajtások megörökítésének rítusa már a 16. századtól hagyomány. Minden évben Szent György napján mutatták be és rajzolták le a hajtásokat, ezen a napon választották meg a hegybírót, a hegymestereket, a városi tisztségviselőket. Mindezek dokumentálását, a Szőlő Jövésnek Könyvét 1740 óta vezetik, írta a hungarikum.hu.

A szőlőhajtások Szent-György napi bemutatásának legalább 400, a hajtásoknak a Szőlő Jövésnek Könyvébe történő bejegyzésének csaknem 300 éves szokása a mai napig is élő hagyomány.

Kõszeg, 2015. április 24.
Szõlõhajtások bemutatása a Szõlõ Jövésnek Könyve ünnepségen Kõszegen, a Jurisics téren 2015. április 24-én. Az elsõ, már betelt könyvet ma a kõszegi városi múzeumban õrzik.
MTI Fotó: Büki László
Fotó: MTI/Büki László

2013-ban a szőlővesszők bemutatásának és berajzolásának hagyományát felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, most a Magyar Értéktárba is bekerült.

Ugyancsak bekerült a magyarországi kékfestés is.

A magyarországi kékfestés közösségét napjainkban még meglévő, családi alapon működő kékfestőműhelyek alkotják. Oktatás hiányában a szakma elméleti és gyakorlati elsajátítása kizárólag e műhelyekben lehetséges.

Hivatalosan is a világ szellemi kulturális örökségének része lett a kékfestés
Magyarországon jelenleg hat kékfestő műhely működik, kelméikből függönyök, terítők, ruhák és dísztárgyak készülnek.

A működő és átmenetileg szünetelő műhelyek sorsa a fiatal generációkon múlik. A kékfestők számos elismerés mellett a szakma megbecsülését is kivívták maguknak. A Népművészet mestere díjat eddig hárman nyerték el, többen a Népművészet ifjú mestere cím birtokosai, emellett tizenöten népi iparművészként is tevékenykednek, tevékenykedtek.

Napjainkban az értékek, értékrendek küzdelme folyik a világban, olyan több száz éves értékek sorsa kérdőjeleződik meg, mint a család, a nemzet vagy a keresztény kultúra. Fontos a települési, megyei, nemzeti értékek számbavétele, megőrzése és továbbörökítése

– mondta el Nagy István  agrárminiszter a Hungarikum Bizottság  gyűlésén.

A gyűlés döntése alapján két élő hagyományhoz kapcsolódó értéket emeltek be a Magyar Értéktárba, a bővítéssel így 163-ra emelkedett a Magyar Értéktárban szereplő elemek száma.

Kiemelt kép: az 1740-től vezetett Szőlő Jövésnek Könyve. Az első, már betelt könyvet ma a kőszegi városi múzeumban őrzik. Fotó: MTI/Büki László

Hivatalosan is a világ szellemi kulturális örökségének része lett a kékfestés
Magyarországon jelenleg hat kékfestő műhely működik, kelméikből függönyök, terítők, ruhák és dísztárgyak készülnek.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.