Mozaik

Veszélyeztetett túzokcsibék szívverését mérik Dévaványán

A madárkák születésük után személyi igazolványt kapnak.

Dévaványán a Túzokvédelmi állomáson a hazai túzokállomány megmentéséért küzdenek a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai, írta a Békés megyei hírportál.

Elfoglalták helyüket az arénában a túzokkakasok
Csak a legjobb fizikai állapotban lévőknek, a legrátermettebbeknek van esélyük.

Magyarország legveszélyeztetettebb madarai között tartják számon a hatalmas testű túzokot. Dévaványán 1978-ban létesítették a Túzokvédelmi állomást, ahol mesterségesen kikeltik és felnevelik az elárvult csibéket.

Az ország minden pontjáról ide kerülnek be azok a tojások, melyet a túzoktojó végleg elhagy. A túzok nagyon érzékeny a zavarásra a költési időszakban. A legnagyobb problémát még mindig az emberi tevékenység okozza, a mezőgazdasági munkák során találjuk a legtöbb fészket.

– mondta Czifrák Gábor állomásvezető a hírportálnak.

Mindössze 1500 példányt tartanak nyilván a hatalmas testű madárból – Fotó: Flickr

A nemzeti park dévaványai állomásán minden egyes tojásában élő embrió percenkénti szívverését 28 napig folyamatosan mérik, az eredményeket 12 éve pontosan feljegyezik.

A begyűjtött és keltetett túzoktojások minden adatát egy törzslapra írják, ami a csibék személyi igazolványa lesz.

Körültekintően kell gondozni a frissen kikelt túzokcsibéket, naponta hatszor esznek, 24 órás felügyeletet igényelnek. Három hónapig nevelik a csibéket, előbb zárt helyen, majd körülkerített lucernásban tartják őket, végül visszaengedik a madarakat a pusztára. A természetes nevelés érdekében előfordul, hogy a túzoktojásokat még kikelés előtt a park munkatársai visszahelyezik a fészekbe, hogy azokat a tojó keltse ki.

Legnagyobb testű madarunkból összesen mindössze 1500 példányt tartanak nyilván jelenleg az Alföldön.

Kiemelt kép: Flickr

Hagyott elpusztulni öt gólyafiókát a nemzeti park
Azt mondták, ez a természet rendje. Mire engedélyt adtak, már késő volt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik