Mozaik

Veszélyeztetett túzokcsibék szívverését mérik Dévaványán

A madárkák születésük után személyi igazolványt kapnak.
Korábban a témában:

Dévaványán a Túzokvédelmi állomáson a hazai túzokállomány megmentéséért küzdenek a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársai, írta a Békés megyei hírportál.

Rajka, 2014. május 2.
Túzokkakasok Dévaványa mellett, a Körös-Maros Nemzeti Park területén 2014. április 27-én. A túzok (Otis tarda) idén az év madara, amely hazánk és Európa legnagyobb termetû röpképes madara, és a pusztai táj szimbóluma.
MTI Fotó: Kovács Attila
Elfoglalták helyüket az arénában a túzokkakasok
Csak a legjobb fizikai állapotban lévőknek, a legrátermettebbeknek van esélyük.

Magyarország legveszélyeztetettebb madarai között tartják számon a hatalmas testű túzokot. Dévaványán 1978-ban létesítették a Túzokvédelmi állomást, ahol mesterségesen kikeltik és felnevelik az elárvult csibéket.

Az ország minden pontjáról ide kerülnek be azok a tojások, melyet a túzoktojó végleg elhagy. A túzok nagyon érzékeny a zavarásra a költési időszakban. A legnagyobb problémát még mindig az emberi tevékenység okozza, a mezőgazdasági munkák során találjuk a legtöbb fészket.

– mondta Czifrák Gábor állomásvezető a hírportálnak.

Mindössze 1500 példányt tartanak nyilván a hatalmas testű madárból – Fotó: Flickr

A nemzeti park dévaványai állomásán minden egyes tojásában élő embrió percenkénti szívverését 28 napig folyamatosan mérik, az eredményeket 12 éve pontosan feljegyezik.

A begyűjtött és keltetett túzoktojások minden adatát egy törzslapra írják, ami a csibék személyi igazolványa lesz.

Körültekintően kell gondozni a frissen kikelt túzokcsibéket, naponta hatszor esznek, 24 órás felügyeletet igényelnek. Három hónapig nevelik a csibéket, előbb zárt helyen, majd körülkerített lucernásban tartják őket, végül visszaengedik a madarakat a pusztára. A természetes nevelés érdekében előfordul, hogy a túzoktojásokat még kikelés előtt a park munkatársai visszahelyezik a fészekbe, hogy azokat a tojó keltse ki.

Legnagyobb testű madarunkból összesen mindössze 1500 példányt tartanak nyilván jelenleg az Alföldön.

Kiemelt kép: Flickr

Linkenheim-Hochstetten, 2018. május 17.
Fehér gólya fiókáival a fészkükben, a baden-württembergi Linkenheim településen 2018. május 17-én. (MTI/EPA/Ronald Wittek)
Hagyott elpusztulni öt gólyafiókát a nemzeti park
Azt mondták, ez a természet rendje. Mire engedélyt adtak, már késő volt.

Kommentek

Tiszacsege, 2018. június 11.
Tiszavirágok (Polingenia longicauda) a Tisza tiszacsegei szakaszán 2018. június 10-én. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom elõtt még egész Európában elõfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetõk meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.