Mozaik

Határozott és gyors klímavédelmi intézkedések a túlélés egyedüli lehetőségei

Még nem késő, de gyorsan kell cselekedni.
Korábban a témában:

A klímaváltozás közvetlen és közvetett egészségügyi kockázatokkal jár. Ilyen a hőség és a légszennyezés miatti elhalálozás, a nyugat-nílusi és a dengue-láz vagy a rendkívül allergén parlagfű további terjedése, de az is, hogy hőhullámok idején még aludni sem lehet rendesen, írja a Magyar Tudományos Akadémia.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC átfogó jelentést adott ki a friss szakirodalmat összegezve a klímaváltozás európai következményeiről The imperative of climate action to protect human health in Europe címmel.

A sürgető jelentés hátterében az a tény áll, hogy amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a mai trendek szerint alakul, az évszázad végére több mint 3 Celsius-fokkal magasabb lesz az átlaghőmérséklet, mint amennyi az iparosodás előtt volt.

Az emberiség körülbelül 30%-a már jelenleg is olyan vidékeken él, ahol a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség növeli a halálozási rátát. Amennyiben drasztikusan csökkentjük az üvegházgáz-kibocsátást, 2100-ra akkor is 48%-ra nő az ilyen kedvezőtlen környezetben élők aránya.

Amennyiben pedig fokozzuk üvegházgáz-kibocsátást, az emberiség háromnegyede, 74%-a fog ilyen vidékeken élni a század végén.

A melegedés jóval inkább érezhető lesz a szárazföldön, mint az óceánon. Európában az arktiszi és a mediterrán térség a legsérülékenyebb a klímaváltozás szempontjából, de a hatások és következmények az egész kontinenst érintik. A klímaváltozás már most negatívan érinti néhány vidéken az európai mezőgazdaságot, illetve olyan országokat, vidékeket, ahol európai exportra termelnek zöldséget, gyümölcsöt, egyéb terményeket, vagy tartanak állatokat.

Súlyosbodó egészségügyi és egyéb kockázatok:

  • gyakoribbak a hőhullámok
  • a szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz és szárazság)
  • fokozódik a légszennyezés (például az erdőtüzek miatt)
  • több allergén kerül a levegőbe
  • bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás.
  • erősödik a kényszermigráció

A hőhullámok és a szélsőségesebb időjárás miatt az elhúzódó kemény fagyok közvetlenül és elsősorban az időseket, a betegeket, a gyermekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. A hőség zavarja az alvást, dehidratációt okozva fokozza a vesekő kialakulásának a kockázatát, rontja a szellemi és fizikai képességeket. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és a bővülő nagyvárosokban erősödő városi hősziget-jelenség.

Az EASAC elemzése szerint a legfontosabb a klíma stabilizálása és az üvegházgáz-kibocsátás korlátozása. A kutatók szerint elérhető a megoldás, de mindehhez politikai akarat és összefogás szükséges.

A jelentés arra is kitér, hogy bár az EU elkötelezett az üvegházgáz-kibocsátás csökkentése mellett, és a megfelelő alkalmazkodási megoldásokkal is foglalkozik, a klímaváltozás közegészségügyi hatásai nem  jelennek meg az uniós szakpolitikákban.

A megoldás

Szénmentes gazdaság kiépítése

A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nemcsak CO2-, hanem szállópor- és ózonkibocsátást is eredményez. Az emberi tevékenység okozta légszennyezésnek összesen évi 500 ezer áldozata van. Európában hétmillió kisgyermek él olyan helyen, ahol a légszennyezés meghaladja a WHO szerint még elfogadható maximumot.

Egészségesebb, fenntarthatóbb táplálkozás

A táplálkozási reform is jelentős hatást gyakorolna mindannyiunk egészségére és a környezetünkre is. Ha csökken a vöröshús-fogyasztás, akkor az élelmiszer-ellátás teljes üvegházgáz-kibocsátása akár 40%-kal is visszaesne, mert kevesebb szántóra, legelőre és vízre lenne szükség.

Fotó: easac.eu

Bizonytalan élelmiszerellátás miatti erdőirtás felszámolása

Az EASAC független szakértői kiemelik: ha a klímaváltozás miatt globálisan bizonytalanabbá válik az élelmiszer-ellátás, valószínűleg az EU továbbra is tudná fedezni a tagállamaiban élők igényeit importból. Ám ennek globális következményei vannak: ha például takarmányt importálunk, akkor közvetett módon arra sarkalljuk az exportőr államokban élőket, hogy vágják ki az erdőt, és alakítsák szántófölddé.

Fertőző betegségek terjedésének korlátozása

A melegedő klíma miatt Európában új betegséghordozók jelennek meg. Ilyen az ázsiai tigrisszúnyog nevű moszkitó, amely számos vírus, az agyvelőgyulladás, a Chikungunya-láz, a dengue-láz, a nyugat-nílusi láz, a sárgaláz vírusa és a Zika-vírus hordozója. A tigrisszúnyog egyre inkább terjed Európában, a következő évtizedben várhatóan Nyugat-Európa túlnyomó részén is elő fog fordulni.

Fotó: easac.eu

Az élelmiszer- és ivóvízfertőzések kockázatának csökkentése

Az áradások, árvizek az erős hányással, hasmenéssel járó norovírus-fertőzés kockázatát is fokozzák. A szalmonellabaktériumok szaporodását is elősegíti a magasabb átlaghőmérséklet. A klímaváltozásra való felkészülés több feladatot ró tehát a járványügyi hatóságokra is.

Az EASAC szakértői szerint az uniós intézményeknek kötelességük többet tenni azért, hogy a klímavédelmi intézkedési csomagokban az egészségügyi szempontok is megjelenjenek a többi mellett. Életbevágó lenne fellépni a klímaváltozás okairól és következményeiről keringő téves információk ellen, mert a hamis hírek aláássák a klímavédelmi intézkedések mögötti politikai akaratot.

Kiemelt kép: Pixabay

10 varázslatos fa a nagyvilágból
Igazi természeti csodák.

Kommentek

Tiszacsege, 2018. június 11.
Tiszavirágok (Polingenia longicauda) a Tisza tiszacsegei szakaszán 2018. június 10-én. A tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom elõtt még egész Európában elõfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetõk meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.