Rákosi viperákat telepítenek vissza a szakemberek a Hanságba, az évek óta futó program keretében a héten újabb egyedeket engedtek szabadon a Lébény közelében lévő zárt és biztonságos gyepterületen, írja a Kisalföld.
A lap cikke szerint a kis termetű kígyók Magyarország féltett kincsei közé tartoznak, ugyanis a legveszélyeztetettebb faj hazánkban.
Ha itt nem tudjuk megvédeni, ez a faj kihal, eltűnik a Földről. Kötelességünk biztosítani a jövőjét és büszkék is lehetünk rá, hogy ilyen állatunk csak nekünk van. Ha nem segítenénk évek óta, már egy sem élne
– fogalmazott Kulcsárné Roth Matthaea útban a Lébény melletti zárt és fokozottan védett terület felé.
A természetvédők munkájuk során a kígyókkal szemben az emberekben gyakran ösztönös irtózást tapasztalnak, pedig a rákosi viperában nincs semmi félelmetes.
Nem nagyon nő meg félméteresnél nagyobbra, s csupán ujjnyi vastag. Bár van méregfoga, gyenge mérgét a tápláléka – sáskák, apró rágcsálók – elejtésére használja, embert azért sem mar meg, mert csak azokkal találkozik, akik épp vele foglalkoznak
– nyilatkozott Pellinger Attila, a Fertő–Hanság Nemzeti Park természetmegőrzési osztályának vezetője.
Az EU Life+ programja támogatja a rákosi vipera megmentését, aminek kiskunsági központjában több száz kis kígyó született már. Több visszatelepítés volt az elmúlt években, elsősorban a Kiskunsági Nemzeti Parkban, de a Hanságban is.
A nagyobb példányok jeladót kaptak, ennek segítségével a kutatók nyomon követhetik a szabadon engedett kígyók mozgását, szokásait, ezeket megismerve a védelmi munka is hatékonyabb lehet.
Annyira ritka és oly mértékben rejtőzködő, hogy szinte kizárt a találkozás. Halpern Bálint, a viperavédelmi program vezetője arról beszélt, hogy amikor társaival – kutatási céllal – keresni kezdik a szabadon engedett egyedeket, órákba, nemritkán tíz órába is telik, mire megtalálnak egyet, pedig ők tudják, hol kell keresgélniük.
Kiemelt kép: Halpern Bálint / MME
