Villámlás mindenhol létezik, de a világ egyes pontjaira kevesebb jut belőlük, ilyen az Északi-sark is. A villámlás kialakulásához sok minden szükséges, de ezek közül az egyik legfontosabb a légköri instabilitást, amikor az alsó légkör meleg és nedves, miközben a fenti réteg hideg és szárazabb, írja a National Geographic.
Ezért is lepte meg rendkívül a tudósokat, hogy múlt hétvégén az Északi-sarktól mintegy 500 kilométerre detektáltak villámlásokat. Olyan ritka esemény volt ez, hogy az amerikai Nemzeti Óceáni és Meteorológiai Szolgálat még a Twitterre is posztolt róla.
A number of lightning strikes were recorded Saturday evening (Aug. 10th) within 300 miles of the North Pole. The lightning strikes occurred near 85°N and 126°E. This lightning was detected by Vaisala’s GLD lightning detection network. #akwx pic.twitter.com/6jdxeMPBdH
— NWS Fairbanks (@NWSFairbanks) 2019. augusztus 11.
Bár számtalan tényező közrejátszható ebben, szinte biztosan a klímaváltozással indokolható leginkább. Elképzelhető, hogy a szokatlanul meleg, a tengerjég olvadása és az arktiszi erdőtüzek által keletkezett füst is szerepet játszott a villámlásokban Földünk legészakibb pontja környékén.
Rendkívüli év volt ez egy rendkívüli nyárral az Északi-sarkon
– magyarázta Daniel Swain, a University of California klímakutatója.
Különös dolgokkal eddig is lehetett találkozni az Arktiszon, de a villámlás most egy újabb adalék ehhez.
Szakértők szerint bár további kutatásokra van szükség, hogy megállapítsák a villámok kialakulásának okát, a körülmények egyértelműen arra utalnak, hogy összefüggésben van az Arktiszon zajló nyári felmelegedéssel, ami a klímaváltozás hatása.
Lehet, hogy az Északi-sarknál továbbra sem lesznek gyakran viharok, de a számuk alaposan megnőhet a sarkkör közelében.
Kiemelt kép: CHANDAN KHANNA / AFP / Europress
