48-szor villámlott az Északi-sarkon, és ez abnormális

Villámlás mindenhol létezik, de a világ egyes pontjaira kevesebb jut belőlük, ilyen az Északi-sark is. A villámlás kialakulásához sok minden szükséges, de ezek közül az egyik legfontosabb a légköri instabilitást, amikor az alsó légkör meleg és nedves, miközben a fenti réteg hideg és szárazabb, írja a National Geographic.

Ezért is lepte meg rendkívül a tudósokat, hogy múlt hétvégén az Északi-sarktól mintegy 500 kilométerre detektáltak villámlásokat. Olyan ritka esemény volt ez, hogy az amerikai Nemzeti Óceáni és Meteorológiai Szolgálat még a Twitterre is posztolt róla.

Bár számtalan tényező közrejátszható ebben, szinte biztosan a klímaváltozással indokolható leginkább. Elképzelhető, hogy a szokatlanul meleg, a tengerjég olvadása és az arktiszi erdőtüzek által keletkezett füst is szerepet játszott a villámlásokban Földünk legészakibb pontja környékén.

Rendkívüli év volt ez egy rendkívüli nyárral az Északi-sarkon

– magyarázta Daniel Swain, a University of California klímakutatója.

Különös dolgokkal eddig is lehetett találkozni az Arktiszon, de a villámlás most egy újabb adalék ehhez.

Ryan Said tudós a National Geographicnak arról beszélt, az Északi-sarknál korábban is voltak villámlások. 2012 és 2017 között ugyanakkor csak egy-egy nyári napon fordult elő, hogy egynél több villámot detektáljanak. Az eddigi rekord a térségben egy nap alatt hat villám volt. A most hétvégi vihar minden eddigi adatot túlszárnyalt, az Északi-sarktól 500 kilométerre ugyanis 48 alkalommal is villámlott.

Szakértők szerint bár további kutatásokra van szükség, hogy megállapítsák a villámok kialakulásának okát, a körülmények egyértelműen arra utalnak, hogy összefüggésben van az Arktiszon zajló nyári felmelegedéssel, ami a klímaváltozás hatása.

Lehet, hogy az Északi-sarknál továbbra sem lesznek gyakran viharok, de a számuk alaposan megnőhet a sarkkör közelében.

Kiemelt kép: CHANDAN KHANNA / AFP / Europress