Elképesztő károkat okoznak a kormoránok a hazai élővizekben. Míg korábban szeptember végén, október elején jelentek meg az első csapatok, tavaly már augusztustól védekezni kellett a kártevő madarak ellen, írja a Magyar Nemzet.
Az ősszel végig nagy erőkkel dolgoztunk azon, hogy megóvjuk a halállományt. Az idegenhonos halragadozók egy húsz-harminc hektáros halastóban pár óra alatt visszafordíthatatlan kárt tudnak okozni
– fogalmazott Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója.
A kormorán mindent felfal, ami az útjába kerül, de előszeretettel halászik a hengeres testű és a kevésbé védekezőképes halakra.
Statisztikák szerint egy átlagos évben itthon mintegy háromezer tonna halat falnak fel a kormoránok, miközben a teljes magyar horgászmozgalom egy évben 3500 tonna halat fog ki. Gond, hogy sok a sebesült hal, amiket a kormorán sebesít meg táplálkozás közben, kárt okoz továbbá azzal is, hogy a téli időszakban felzavarja a vizet, kikergeti a halakat a téli pihenőhelyükről, s azok így a sekély nádasban megfáznak.
A tényleges kár tavasszal jelentkezik, amikor a halastavak gazdái legyengült, beteg állománnyal találkoznak, a halak jó része pedig a telet sem éli túl
– mutatott rá Lévai Ferenc.
A kárókatonának is nevezett madarak elleni védekezés hatásfoka az elmúlt években javult. Ugyanakkor a Dunáról és a természetes vizekről a halőrök által elzavart madarak a halastavak környékén csapnak le újra.
Mivel a ragadozó madár legnagyobb költőhelyei Európa északi részén – Svédországban, Hollandiában, Dániában és Lengyelországban – vannak, ezért a védekezésnek is európai szinten kell megvalósulnia.
Az igazán hatásos módszer az lenne, ha a fészkelőtelepeken sikerülne csökkenteni az egyre növekvő populációt. Ennek módja, hogy a tojásokat lelakkozzák vagy más módon meddővé teszik, így a madár nem érzi azt, hogy tojnia kellene, hanem addig ül az üres tojásokon, amíg nem múlik el a költési láz. Ez a faj túlszaporodott, így óriási károkat okoz nemcsak a halgazdaságoknak, hanem a természetnek is
– mondta el Lévai Ferenc. Rövid távon az jelentene könnyebbséget, ha a mostaninál is nagyobb mértékben lehetne irtani a kártevőt. Erre már vannak jó példák, a Tisza-tó környékén a sporthorgász-egyesületnek sikerült hatékony módszerrel csökkentenie az ott fészkelő tojóállományt.
Kiemelt kép: Wikimedia.com