Mozaik

Rangos díjat kapott a magyar színészvilág élő legendája

Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek.

Bodrogi Gyula kapta idén a Páger Antal-színészdíjat; a művész vasárnap délután vette át a makói önkormányzat elismerését a Maros-parti városban, a Hagymaházban, írta az MTI.

A díjat minden esztendőben az a színész érdemli ki, aki a kuratórium döntése alapján a leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség. A díjat odaítélő zsűri – Hegedűs D. Géza, Kútvölgyi Erzsébet és Szalma Tamás színművészek, Réz András filmesztéta, valamint Gyarmathy Antal, Páger Antal unokája – úgy döntött, hogy idén Bodrogi Gyula veheti át az elismerést, “Téni bácsi” legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását.

Felvételünkön Bodrogi Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt (balra) ünneplik a 85. születésnapja alkalmából tartott ünnepségen a Mici néni két élete címû darab ünnepi előadása után a József Attila Színházban 2019. április 18-án – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Bodrogi Gyula életútja

Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben. Gyermekként pedagógusnak készült, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát, pályáját néptáncosként kezdte. 1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, színész diplomáját 1958-ban kapta meg. Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol húsz éven át volt színész, rendező és töltött be különböző vezető posztokat. 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották. 2003-ban a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek azóta is tagja.

Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is. Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.

Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett. Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Több emlékezetes filmben szerepelt együtt Páger Antallal, így az 1960-ban készült Noszty fiú esete Tóth Marival című filmdrámában, Keleti Márton 1963-as Hattyúdalában vagy a 1965-ben bemutatott Húsz órában, melyet Fábri Zoltán rendezett.

Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek

Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja. A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle show-műsoroknak és kabaréknak.

Művészi munkájáért számos rangos elismerést kapott: 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2007 óta a Nemzet Színésze.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd

Régi mesék, amik ma is az életre tanítanak
A mese a legjobb érzelmi intelligenciafejlesztő módszer és a minőségi idő egyik legértékesebb módja. Nem csak szórakoztat, de jóra is tanít.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.