Mozaik

530 éve halt meg Mátyás király

Ötszázharminc éve, 1490. április 6-án halt meg Bécsben Hunyadi Mátyás, akinek uralkodása alatt élte fénykorát a középkori magyar állam, az "igazságos Mátyás király" alakja köré legendák és népmesék szövődtek. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása.
Korábban a témában:

A törökverő Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második fia 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Kiváló nevelést kapott, több nyelven beszélt és olvasott. Ifjúsága kalandok és cselszövések közepette telt: tizenhárom éves volt, amikor apja az 1456-ban kivívott nándorfehérvári diadal után pestisben meghalt. A gyenge V. (Utószülött) László király ezután a Hunyadiak vetélytársát, Cillei Ulrikot nevezte ki országos főkapitánnyá, akit az idősebb Hunyadi fiú, László egy elfajult vita végén megölt. A bosszúra éhes Garai-Cillei liga befolyása alatt álló király ezután László fejét vétette, majd a fegyvert ragadó Hunyadi-hívek elől Prágába menekült, és a foglyul ejtett Mátyást is magával vitte.

Emléktábla Mátyás király szülőházán, mely jelenleg a Kolozsvári Mûvészeti és Formatervezési Egyetem könyvtárának és egyes tantermeinek ad otthont. – Fotó: MTI/Biró István

Alig 15 évesen lett király

V. László 1457-ben váratlanul meghalt, és a magyar rendek az 1458. januári rákosi országgyűlésen (a legenda szerint a befagyott Duna jegén) az alig tizenöt éves Mátyást választották királlyá. Kiszabadításához azonban diplomáciai manőverekre volt szükség, és végül az az egyezség született, hogy Mátyás szabadulása fejében Podjebrád György cseh király lányát, Katalint veszi feleségül. A Hunyadi László kivégzéséért felelős Garaiak megtarthatták javaikat, az új király kiskorúsága miatt nagybátyját, Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá választották.

Mátyás király mellszobra, Lebó Ferenc szobrászművész alkotása a szlovákiai Somorján. – Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Kemény kezű uralkodó volt

Mátyást csak intronizálni, azaz ünnepélyesen trónra ültetni lehetett, mert a Szent Korona Habsburg III. Frigyes német-római császár birtokában volt. A koronázásra csak 1464-ben kerülhetett sor, miután Frigyes tetemes összeg fejében visszaadta a koronát, és azt is feltételül szabta, hogy ha Mátyás fiú örökös nélkül halna meg, a magyar trón a Habsburgokat illesse.

Mátyás uralkodásának első szakasza a hatalmának megszilárdításáért vívott küzdelemmel telt. A bárók megfékezése után – miközben nagybátyjával szemben is kérlelhetetlenül járt el – a fontosabb tisztségekbe saját híveit ültette, köztük akár polgárokat és köznemeseket is, ha azok elég tehetségesnek mutatkoztak. Hatékonyabbá tette az államszervezetet, megreformálta az államháztartást, értékálló aranypénzt veretett. A túlzott adóztatás, a rendeket mellőző kormányzás elégedetlenséget keltett a főnemesek között, akik 1471-ben Vitéz János esztergomi érsek vezetésével összeesküvést szőttek, amelyet Mátyás kemény kézzel fojtott el.

Császár szeretett volna lenni

Hatalmas adóbevételeiből állandó zsoldos hadsereget – a híres fekete sereget – tartott fenn, erre támaszkodott hadjáratai során. A déli határon a törökkel szemben a fennálló helyzet, a kulcsfontosságú erősségek megtartására, újabb végvári vonal kiépítésére törekedett. Végső célja a német-római császári cím megszerzése volt, ennek első lépéseként indította meg csehországi háborúját. 1468-as hadjárata kedvezően indult, a katolikus cseh rendek királlyá választották, de csak Morvaországot és Sziléziát sikerült elfoglalnia. 1477-ben, majd 1482-ben Frigyes ellen szállt harcba, 1485-ben bevette Bécset, 1487-ben Bécsújhelyet is. Mátyás ezzel hatalma tetőfokára érkezett, de az áhított császári címet nem sikerült elérnie.

Bőkezűségből példát mutatott

A művelt és bőkezű uralkodó tovább építtette és bővíttette a budai és visegrádi palotát, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye lett, még csillagvizsgálót is felállított. Uralkodása alatt alkotott az első jelentős, még latin nyelvű magyar költő, Janus Pannonius, a történetíró Bonfini, jelent meg Thuróczi János műve, A magyarok krónikája. A korban hatalmasnak számító, ötezer kötetet számláló könyvtára volt, de a Corvináknak nevezett kódexek halála után nagyrészt megsemmisültek, szétszóródtak, a fennmaradtak egy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Mátyás király portréja – Fotó: MTI reprodukció

Halálát trónviszály követte

Mátyás háromszor nősült. Először gyermekkorában Cillei lányával jegyezték el, aki csak három hónapig volt hitvese, mert hamarosan meghalt. A második, a cseh Podjebrád Katalin szintén fiatalon, gyermekágyi lázban halt meg, utóda a harmadik feleségtől, a nápolyi Aragóniai Beatrixtól sem született. Törvénytelen fia, Corvin János egy bécsi polgárlánytól származott, de utódlását már nem tudta keresztülvinni.

Mátyás 1490. április 6-án váratlanul halt meg Bécsben, valószínűleg természetes okból, de lábra kapott a legenda, hogy az általa igen kedvelt fügével mérgezték meg. Székesfehérvárott temették el, de sírját fél évszázaddal később a várost elfoglaló törökök feldúlták, a bazilika helyén van a mai romkert. Mátyást műve nem élte túl, halálát trónviszály, majd az erélytelen II. Ulászló uralkodása követte. Hódításai elvesztek, az 1526-os mohácsi csata után török hódítás, az ország három részre szakadása következett.

Legendák és népmesék hőse

Bár Mátyás saját korában erőskezű uralkodása miatt kevéssé volt népszerű, emléke gyorsan megszépült. Már a 16. században lábra kapott a szólás: “meghalt Mátyás király, oda az igazság”. Alakja köré legendák szövődtek, népmesék hőse lett, amelyekben a király álruhát öltve vegyül el a nép között, hogy saját szemével lássa, mi történik országában, és ha kell, igazságot tegyen. Arcképe látható az ezerforintos bankjegyen, nevét közterek, intézmények viselik. Kolozsvár főterét Fadrusz János által készített emlékműve uralja, talán legtávolabbi és a királyt leghitelesebben ábrázoló szobra a németországi Bautzenben látható.

Kiemelt kép: YouTube

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.