Mozaik

100 éve született a Tenkes kapitánya

Száz éve, 1920. április 24-én született Zenthe Ferenc Kossuth- díjas színész, a nemzet színésze. A közönség és a szakma körében is rendkívül népszerű, kedves és szerény színművész pályafutásáról így nyilatkozott: "Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább". Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja.

A salgói vár alatt, a ma már Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán született Rameshofer Ferenc néven, apja bányafőmérnök volt. A gyönyörű vidéken telt gyermekkora, iskoláit Egerben a cisztercitáknál, majd a nyíregyházi katolikus gimnáziumban végezte. A színi mesterség iránti érdeklődést apja ültette belé, aki a kis bányászfaluba vetítőgépet, gépészt, zongoristát szerzett, némafilmeket hozatott, s később is elvitte moziba, színházba az internátusból hazatért fiát. A színészetről azonban hallani sem akart, ezért Ferencet a közgazdaságtudományi egyetemre íratták be, ahol – nem túl nagy lelkesedéssel – elvégzett négy szemesztert.

Fotó: Fortepan – Adományozó: Szalay Zoltán

Nagy titokban jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, s palócos kiejtése ellenére is felvették, ám a sors ismét közbeszólt: 1942-ben behívót kapott, de a frontra nem került ki.

Hűség a Madách Színházhoz

A háború után már nem volt kedve folytatni a tanulást, inkább Pécsre szerződött, majd számos vidéki színházat végigjárt. 1947-től Debrecenben játszott, vendégként Ludas Matyit alakította a fővárosi Ifjúsági Színházban, 1952-ben a Madách Színház tagja lett, s a teátrumhoz mindvégig hűséges maradt.

Nem vágyott nagy szerepekre, csak Peer Gyntöt akarta igazán eljátszani – hiába. Lehetett viszont Puck, majd Zuboly Shakespeare Szentivánéji álmában, Móricz Ludas Matyijának címszereplője, Noszty Pál Mikszáth, Scapin Moliére művében, Dickens Karácsonyi énekében Ebenezer Scrooge vagy Jákob a Rice-Lloyd Webber szerzőpáros József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaljében. Nyugdíjasként is állandóan színpadon volt a Madách Színházban.

55 éves A Tenkes Kapitánya
A filmen nem fogott a kor, mert elnyűhetetlen.

Igazán azonban a filmgyártás és a televízió “kényeztette el”. Első filmszerepét Nagy Sándor honvédtábornokként 1953-ban alakította a Föltámadott a tenger című monumentális alkotásban, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte, ehhez az öttusázók tanították meg lovagolni, e tudásának később sok hasznát vette. Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos, a kamera előtt természetesen viselkedő színész életében: a 2×2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg, az 1983-ban készült, Oscar-díjra is jelölt Jób lázadásában módos falusi zsidót alakított, aki egy keresztény kisfiút fogad örökbe a második világháború alatt.

A Tenkes kapitányától a Szabó családig

Neve igazán az 1962-ben forgatott, 13 részes A Tenkes kapitánya című tévésorozattal forrt össze. A sorozat nem csak itthon lett legendás siker, de világszerte bemutatták, még Kínában is. Aztán még számos tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és a Szomszédok, utóbbiban a taxis Taki bácsi szerepében. Egy népszerű rádiós sorozat, a Szabó család is végigkíséri pályafutását: ő volt az a szereplő, akit halála után a közönség hatalmas felháborodása miatt közkívánatra “fel kellett támasztani”, azaz visszaírták.

Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születtem

Kezdettől a közönség szeretete övezte és számos kitüntetést is kapott, többek között Jászai Mari-díjat (1954, 1968), érdemes és kiváló művészi címet. Kossuth-díjjal 1997-ben tüntették ki “sokoldalú művészi pályája elismeréseként”, szülővárosa, Salgótarján díszpolgári címmel jutalmazta 2003-ban. A nemzet színészévé 2005-ben választották meg, ugyanebben az évben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki sokoldalú emberábrázolásáért.

Súlyos betegség következtében nyolcvanhat éves korában, 2006. július 30-án érte a halál. Első felesége korán elhunyt, házasságukból egy fiú született. A népszerű színész hobbija a balatoni vitorlázás volt.

Tortát neveztek el a Tenkes kapitányáról
A finomság olyan elegáns és egyszerű, mint Zenthe Ferenc is volt.

Szülőhelyén, Salgótarján Salgóbánya városrészében halála után egy évvel emlékparkot alakítottak ki, 2008-ban mellszoborral is emléket állítottak neki. 2014 novemberében a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum könyvet jelentetett meg róla, Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születtem címmel, amelyben a színész gyermekkorát és a szülővárosához, Salgótarjánhoz fűződő, haláláig tartó kötődését mutatja be. A Salgótarjánban 2012-től működő színház az ő nevét viseli.

Kiemelt kép: MOKÉP

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.