Bár rovar, sokan kolibrinek nézik a kacsafarkú szendert, és életmódja, megjelenése valóban nem kevésbé különleges, mint e levegőben lebegő, nagy energiaigényüket nektárfogyasztással fedező madaraké, olvasható a Magyar Madártani Egyesület (MME) honlapján.
A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) potrohán egy szembetűnő pamacs található, amely a levegőben történő kormányzásban segíti az állatot és erről kapta magyar nevét is. Latin elnevezésének első tagjából pedig arra következtethetünk, hogy a lepkékre jellemző pödörnyelv ennél a fajnál kifejezetten hosszúra nőtt. Ennek segítségével a levegőben lebegve táplálkozik, virágokból nektárt nyalogat, írják a cikkben.
Mint fogalmaznak, a vándorlepkék közé tartozik, így általában májustól késő őszig találkozhatunk vele akár kertekben, virágosládák környékén is, de hazánk szubmediterrán jellegű területein vagy kertészetek, botanikus kertek üvegházaiban áttelelhet.
Nappal aktív, lágyan zúgó röpte, táplálkozás közben hosszan előrenyújtott pödörnyelve, a legkisebb kolibriket közelítő mérete és zömök testalkata miatt egyesek számára ijesztőnek tűnhet, de nincs okunk félni tőle.
Vigyázzunk rá, segít nekünk a kertészkedésben – jelentős a szerepe beporzóként!
– hívta fel rá a figyelmet az MME.
Kiemelt kép: Getty Images
