Nem is olyan régen írtunk arról, hogy a Baranyában, Somogyban és Bács-Kiskun megye területén elszaporodott aranysakál – más nevén nádi farkas – a Fejér megyei Bölcske határában is megjelent, és a falkában közlekedő állatok egészen közel mentek egy autóhoz, sőt az egyik állat a kocsi ajtajánál le is pihent.
Megjelenésük azért is volt meglepő, mert a főleg éjszakai állatok és az embert kerülik. A farkas és a róka közötti köztes helyzetet elfoglaló ragadozó a nehezen áttörhető bozótosok, puszták, elnádasodott területek lakója. Kerüli a nyílt terepet, nappal csak nagyon ritkán mutatkozik.
Testhossza körülbelül 65-105 centiméter, marmagassága 45–50 centiméter között van. Súlya 7-15 kilogramm. Téli és nyári bundája különböző; nagyobb rokonáénál világosabb és barnásabb. Farka és hasa szürkésfehér. Felismerését segíti egyetlen más állathoz sem hasonló hangja: elnyújtott üvöltés és rövid, vonyító-ugató hangok követik egymást. Általában napnyugta után üvölt. Főképp rágcsálókkal táplálkozik, de mindent megeszik, amit könnyen sikerül elkapnia.
Az aranysakálok 1990-ben jelentek meg Magyarországon, először Sellye és Vajszló környékén. Kezdetben csak egy-két példányt láttak belőlük, majd egyre többen érkeztek. A 2010-es évek közepétől ugrásszerűen megnőtt a számuk, mára több ezer példány él hazánkban.
Horváth Tibor fotós néhány napja természetes élőhelyükön kapta lencsevégre az aranysakálokat. A Belső-Somogyban készült fotó egy tóban lévő félsziget nádasában mutatja meg az állatokat.
A hajnali órákban láttuk meg a nádi farkasokat. Több percig figyelhettük meg őket. A végén megelégeltek bennünket és eltűntek a nádasban
– mondta el kérdésünkre a fotós.
Kiemelt kép: Horváth Tibor
