Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt a darvak átnyaralása a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Szeptember első felében egész Európában kifejezetten meleg, száraz időjárás uralkodott, így a faj őszi vonulási mozgalma ezzel összefüggésben igen lassan indult meg, írja összegzésében a nemzeti park.
Ahogy szeptember 18-ával kezdődően egy hidegfront végigsöpört a kontinensen, a madarak ugrásszerűen megindultak az északi tájakról, a számuk így robbanásszerűen megemelkedett a Hortobágyi Nemzeti Park területén is. Ekkortájt folyamatosan lehetett hallani, ahogy esti-éjszakai időszakban özönlenek a csapatok a Hortobágyra. A madarak összlétszáma pár nap leforgása alatt meghaladta a 90 ezret.
Az idei tapasztalataink alapján, az elmúlt hetekben a madarak több évtizedes megfigyeléseinktől, tapasztalatainktól eltérően viselkednek. Ennek hátterében az időjárási viszonyok jelentős megváltozása állhat, tekintve, hogy a telek egyre enyhébbek. Az enyhe idő, idén hektikus csapadékeloszlással is párosult, ez legalább két vonatkozásban van hatással a korábbi években megszokott viselkedési mintázatra a hortobágyi darvaknál
– fogalmaztak az összegzés készítői: Katona József, Szilágyi Attila és Tar János.
Az elmúlt hetek túlzottan jelentős csapadéka egyrészt azt eredményezte, hogy a darvak több területen szóródtak el. Tíz 10 fölötti a fix éjszakázó helyek száma, bár még mindig jelentős több ezertől, több tízezerig terjedő egyedszámú éjszakázóhelyek vannak így is.
A legjelentősebb éjszakázóhely az idei évben is a Kondás-medence és az Elepi-halastó, illetve a Virágoskúti-halastó IV-es tóegység csapolásának elmaradása miatt a Kónyai-halastó .
Az utóbbi egy-két hétben az őszi pusztai vizek/árasztások megjelenésével a balmazújvárosi Magdolna-puszta, a nagyiváni Kásahát és a nagyhegyesi/balmazújvárosi Nyírő-lapos is jelentős éjszakázóhellyé lépett elő. Napról-napra alakultak ki spontán éjszakázások a védett gyepeken, ezáltal a szinkronszámlálások nehezebbek voltak, s kissé pontatlanabb képet mutattak az itt tartózkodó madarak tényleges számáról.
A másik jelentős eltérés a korábbi évekhez képest, hogy a rendkívüli esők miatt a térségben ilyenkor már java részben betakarított kukorica jelentős része még lábon áll. A betakarítás elhúzódásának következtében hiányzik az átvonuló darvak számára könnyen elérhető, nagy tömegben rendelkezésre álló, jelentős energia bevitelt lehetővé tevő táplálék
– olvasható a közleményben.
A madarak a gyepről is be tudják szerezni a szükséges táplálékot, de azt gyanítják, hogy ez számukra sokkal időigényesebb, fáradságosabb, mint a kukoricatarlón történő böngészés. A fentiek fényében az idei évben talán a korábbiaknál is jelentősebb szerepet játszott az igazgatóság által üzemeltetett daru-vadlúd föld a térségben, s mint az eklatáns példa is mutatja természetvédelmi szempontból igen nagy jelentősége tud lenni az ilyen kialakítású mezőgazdasági területeknek.
Megfigyelték azt is, hogy a madarak az egyre koraibbá váló naplementék ellenére is igen későn foglalják el éjszakázóhelyeiket, így a filmekből is ismert látványos behúzás élménye alulmarad a vártnál, vagy ritkán el is marad, majd csak valamikor későn este történik meg, amikor – ellentétben az emberrel – ők még jól látnak.
A madarak ugyanakkor még mindig jelentős számban tartózkodnak a térségben, számuk közel 70 ezer példány.
Az idei őszön eddig elkerülték a térséget a jelentős ködös időszakok, így szerencsére nem voltak magasfeszültségű légvezetéknek ütközés által kiváltott pusztulások, ugyanígy a csávázott vetőmagok és egyéb kemikáliák hanyag felhasználása által a korábbi években történt darupusztulások is szerencsére elmaradtak.
Fotók: Szilágyi Attila/Hortobágyi Nemzeti Park
