Hungarikum, bioszféra rezervátum, nemzeti park, világörökség, csillagoségbolt-park: mindez a Hortobágy, Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, mely nem az erdők kiirtásának és a folyószabályozásnak köszönhetően jött létre.
A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. A terület 1979-ben került be a világ biorezervátumai közé, 1999. november 30-án Marrákesben pedig – az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén – felvették a világ kulturális és természeti örökségének listájára. 2004-ben felvették a Natura 2000 listára, 2011-től a nemzetközileg jegyzett csillagoségbolt-parkok közé taratozik. A Hortobágyi Nemzeti 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is.
Magyarország első nemzeti parkjának területe 82 ezer hektár, ezzel az ország legnagyobb összefüggő védett területe. Itt üzemel az ország egyetlen utasokat szállító halastavi kisvasútja is.
A hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a nagyezerjófű, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti, a száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti. Gazdag a madárvilága, több mint 330 madárfaj él itt, így a Hortobágy az ország legnagyobb „madárszállója”.
A haszonállatok közül megtalálható az ősi magyar szürkemarha-gulya, a racka, a merinó, a mangalica, a magyar félvér lófajta, a parlagi baromfi – fodros tollú magyar lúd – és a magyar pásztorkutyák több faja is.
Mivel a hatalmas terület jelentős része lakatlan, a fényszennyezettség nagyon alacsony, így a Hortobágy tökéletes helyszín a csillagnézésre is.
Legismertebb nevezetességek
- Kilenclyukú híd
- Nemzeti Park Látogatóközpontja
- Kézművesudvar
- Pásztormúzeum
- Körszín
- Állatpark
- Hortobágyi Csárda
Kiemelkedő programok
- Április: Szent György napi ünnepi kihajtás
- Pünkösd a Hortobágyon – kézművesvásár, gulyásverseny, lovasnapok.
- Augusztus 20-i hídi vásár
- Szeptember Szent Mihály-napi Vigasságok
- Október: Szent Dömötör-napi behajtási ünnep és darufesztivál
Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt
