Az Agrárminisztérium közleménye szerint a Vadonleső Program önkéntesek bevonásával 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatainak gyűjtését végzi 2009 óta. A program keretében hét éve indítottuk útjára az „Év Emlőse” kezdeményezést, melynek keretében egész éves eseménysorozattal hívjuk fel a figyelmet az aktuális védett vagy fokozottan védett emlősfaj fontosságára, jellemzőire.
Mint írják, a hermelint csak kevesen ismerik „testközelből”. Állatkertekben, bemutatóhelyeken nem sűrűn lehet példányaival találkozni, a természetben is meglehetősen ritka, kerüli a településeket és elsősorban szürkület után, éjszaka aktív.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2328" width="3544" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A hermelin kedveli a facsoportokkal tarkított, lehetőleg vízközeli gyepes, füves helyeket, olykor mezőgazdasági művelés alatt álló területeket. Olyan élőhelyfoltokban tud fennmaradni, ahol a művelés nem intenzív: a rágcsáló- és rovarirtó szerekkel, műtrágyával és talajjavító kemikáliákkal erősen kezelt területek alkalmatlanok számára.
A Vadonleső Program egy olyan természetfigyeléssel, szemléletformálással összekötött adatszolgáltató rendszer, amely Magyarország egyik legjelentősebb, úgynevezett közösségi adatgyűjtő (Citizen Science) programjává nőtte ki magát. Az Év Emlőse egy egész éven át tartó rendezvénysorozatot is jelent egyben, melynek keretében az adott fajról szóló tudományos és népszerűsítő programokat szervezünk, gyermekeknek és fiataloknak szóló pályázatok hirdetünk meg.
Az elmúlt években mintegy tízezer pályamunka – versillusztráció, képregény, videóklip, mese, vers – érkezett különböző korosztályú gyerekektől a Vadonleső Program pályázataira. Emellett országos hírű művészek, köztük a Természetvédelem Nagykövete címet viselő írók, költők, zenészek, előadóművészek kapcsolódtak be saját műveikkel a programsorozatba, és számos, az Év Emlőséhez kapcsolódó vers, mese és dal született.