Mihályfán tartotta a napokban az évadnyitó agarászatot és hagyományőrző vadásznapot az Országos Agarász Egyesület (OAE), mely 2020 óta használhatja a Hungarikum védjegyet, írta a Zaol.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az Országos Agarász Egyesület Magyarországon az egyik legrégebbi civil szervezet, melyet 1835-ben alapítottak.
Az agaras vadászatot betiltották, ezért a 60-as évek végétől kiállításra, bemutatókra tenyésztették a fajtát, így ezek a kutyák generációk alatt elvesztették a vadászösztöneiket
– mondta a portálnak Keresztes János, a szervezet vezetője.
Az OAE génmegőrző programjában azonban összegyűjtötte a Kárpát-medencében élő típusos régi agarakat, annak érdekében, hogy rögzítse a fajtát.
A 2015-ben elfogadott új vadászati törvény legalizálta az agaras vadászatot, az egyesület tagjai pedig abban bíznak, hogy az idei vadászati világkiállításra a végrehajtási rendelet is elkészül hozzá.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="2662" width="3896" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Kotorékvadászatra kiváló, és vadkárelhárításra is lehet használni az agarat. Rendkívüli módon terjed például a sakál és a róka, ezek, ha elszaporodnak egy területen, képesek tönkretenni az apróvad-gazdálkodást. Az agár ezeket az állatokat ott is villámgyorsan elfogja, ahol nem lehet kilőni a kártékony ragadozókat, amelyek gyakran betegséget is terjesztenek
– hangsúlyozta a szakember.
Az agár rendkívül kellemes társ, csendes, nyugodt, könnyen alkalmazkodik.
Ezek az állatok több mint 15 ezer éve vannak az ember mellett, és vélhetően többet tudnak rólunk, mint mi róluk
– szögezte le Keresztes János.
Az Országos Agarász Egyesület fajtabemutató imázsfilmet is készített, melyben megismerhetők a magyar agár legfőbb jellemzői,
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
