mti/czeglédi zsolt
Mozaik

Megkongatták a vészharangot a dunántúli haltermelők

A völgyzárógátas tógazdaságok súlyos gondokkal küzdenek országszerte a tavasz óta tartó egyre nagyobb aszály miatt.

Hiába voltak kisebb-nagyobb esőzések az elmúlt hetekben, a tógazdaságok továbbra is vízhiánnyal küzdenek, mivel a lezúduló csapadék legtöbbször nem került bele a halastavakba, annak köszönhetően, hogy a szintén aszály sújtotta vegetáció felszívta azt, írta az Országos Sajtószolgálathoz (OS) eljuttatott közleményében a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL).

Kapcsolódó
Hazánk a tizenhatodik legaszályosabb ország a világon
A jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk.

A hosszan tartó hőség miatt jelentős a párolgási veszteség, hiszen egy meleg nyári napon akár 2-3 centimétert is csökkenhet a tavak vízszintje.

A dunántúli halastavak többsége kisebb patakok völgyzárógáttal történő felduzzasztásával készült egykor, ezek a patakok táplálják tógazdaságokat, ha van bennük víz, de jelenleg nincsen, mivel az elmúlt időszak rendkívül száraz volt

– fogalmaztak.

A halastavak üzemi vízszintje sok helyen az 50 %-ot sem éri el.

A beszűkült vízi élettérben a halfogyasztó madarak károkozása is jelentősebb, hiszen az ivadék nem tud elbújni a mélyebb vízben a gázlómadarak elől.

A haltermelőknek állománymentő kényszerlehalászásokat kell végrehajtaniuk, mivel drasztikusan lecsökkent a tavak vízszintje.

A kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól, ugyanakkor ez jelentős többlet költségekkel jár

– tájékoztatott a szervezet.

Várhatóan ez a kedvezőtlen száraz nyári időjárás negatív kihatással lesz az őszi lehalászási eredményekre.

Kapcsolódó
Szélsőséges esetben átmenetileg kiszáradhat a Velencei-tó
Tartósan aszályos, hőhullámos nyár esetén további halpusztulásra is számítani lehet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!