A Kárpát-medence legnagyobb avar kori (6-8. század) temetője Zamárdiban található, melynek feltárását 1972-ben kezdték meg a régészek. Az elmúlt években 2800 sírt találtak, további 2000 még feltáratlan.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A temető gazdag leletanyaga egyebek között kuriózum számba menő arany ékszereket, színes gyöngynyakékeket, tarsolylemezeket, használati tárgyakat, fegyvereket tartalmaz. Az eddigi ásatások során kiderült, hogy a sírok zömét a történelem során kirabolták.
A lassan negyven éve tartó feltáró munka ebben az évben is folytatódik. Augusztusban a régészek – egyetemi hallgatók segítségével – három héten át dolgoznak itt, írta a Sonline.
Annyit már látunk, hogy ezeket a sírokat is megbolygatták, többet kiraboltak, valószínűleg a vastárgyakat vitték el, ezek tűntek el leginkább
– mondta a portálnak Balogh Csilla, az ásatás vezetője, aki 2015-ben kapcsolódott be a kutatásba.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="563" width="750" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Jómódú germán közösség élhetett itt, valamint a hatalmat gyakorló avarok, majd a két közösség összeolvadt és így alakult ki a temető rendkívül vegyes kultúrája.
A vizsgálatokból az látszik, hogy az itt élők kemény fizikai munkát végeztek, de még nem tudni, hogy a temetőtől 800 méterre található nyolcadik században használt vaskohóteleppel összefüggésbe hozható-e tevékenységük
– emelte ki Balogh Csilla.
Önellátó közösség volt, foglalkoztak bronzművességgel, vas-, illetve len- és kenderfeldolgozással, utóbbira utalnak az orsógombok, amelyek az ásatás során kerültek elő.
Az ásatás augusztus 23-án fejeződik be, az előkerült leletek a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba kerülnek, ahol először restaurálják ezeket, majd bemutatják a közönségnek.
