Ritka vendégek jártak szeptember elején a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tavon.
Havasi liléket leginkább csak az őszi vonuláskor láthatunk Magyarországon. Előfordul, hogy tavasszal is megállnak itt, idén áprilisban például a Montág-pusztán bukkant fel két példány. Skandinávia északi részén és az északi tundrákon költenek, de csak foltokban, tehát aránylag ritka madaraknak tekinthetők.
Magyarországon, a Hortobágyon minden ősszel, rendszeresen felbukkannak a délre vonuló havasi lilék. A Dél-Alföldön, a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szintén minden évben megfigyelünk néhány példányt. Legutóbb, szeptember elején, a kardoskúti Fehér-tónál láttunk előbb két, a kopár tómederben pókokra, ízeltlábúakra vadászó példányt, majd néhány nap múlva egy népesebb, 14 példányos csapatot is megfigyeltünk a tótól északabbra. A havasi lilék kifejezetten kedvelik a rövidre legeltetett területeket, mert ott tudják legjobban megtalálni a táplálékul szolgáló egyenesszárnyúakat, pókokat.
Érdekesség, hogy ennél a fajnál a tojó nagyobb és jóval színesebb, mint a hím. A fészkelésnél is más a feladatmegosztás, mint a legtöbb madárfajnál: a havasi liléknél általában csak a hím kotlik a tojásokon. Ez egyébként más partimadár-fajoknál, például a víztaposóknál is előfordul.
A korábbi években a mostaninál népesebb havasi lile csapatok is állomásoztak már a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Néhány évvel ezelőtt például egyszerre 41 madarat figyeltek meg a Kígyósi-pusztán. Ott idén még egyetlen példány sem bukkant fel.
